Szükség lesz-e megszorításokra a választások után, avagy mekkora mozgástere van az új kormánynak? Ez az egyik alapvető kérdés, különös tekintettel a kormányzati propagandára, amely régi „bűnök” – voltaképpen stabilizációs célú kényszerintézkedések – felemlegetésével vádolja a mai egyesült ellenzéket. A Pénzügykutató keretein belül működő – a 2008-ban elhunyt Hetényi István volt pénzügyminiszter nevét viselő – Hetényi Kör a következő költségvetési kereteket állította fel:
Az idei év makrogazdasági, költségvetési folyamatait adottnak lehet tekinteni (5 százalékos gazdasági növekedés, 5,5–7 százalékos éves infláció, a folyó fizetési mérleg 3 százalék körüli hiánya, az államháztartás 5 százalékos deficitje, a hazai össztermék 78 százalékára rúgó bruttó államadósság), jelentős változtatásra csak 2023-tól lesz lehetőség.
Évi 3–4 százalékos gazdasági növekedéssel a költségvetésben évi 2700 milliárd forint többletbevétel keletkezik, ebből 600 milliárd forint a deficit egy százalékpontos csökkentésére megy el. További 1100 milliárd forintot nem lehet szabadon felhasználni, mert nagyjából ekkora összeg kompenzálja az inflációt, például a nyugdíjak esetében. Marad a növekedési többletből bő 600 milliárd, négy év alatt cirka 2400-2600 milliárd forint szabadon felhasználható forrás.
Milyen lenne az Orbán utáni Magyarország? Az egyesült ellenzék körül szerveződött értelmiségi kör arra vállalkozott, hogy a várható változások közül a legfontosabbakat összefoglalják közös tanulmányukban.