szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az orosz kormányfő szeretné, ha a befektetők megfontoltan határoznának, ugyanis attól tart, hogy a jelenlegi helyzetben politikai és nem gazdasági alapon döntenek tőkéjükről. Ezért vezetik be az ideiglenesnek nevezett korlátozást.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Oroszország ideiglenesen meg akarja tiltani a külföldi befektetők számára, hogy eladják ottani érdekeltségeiket, annak érdekében, hogy még véletlenül se hozzanak elhamarkodott döntést – idézte a Reuters Mihail Misusztyin orosz miniszterelnököt, aki kedden beszélt erről az orosz kormány előtt. A lépéssel az Ukrajna ellen indított orosz agresszióra válaszul bevezetett szigorú szankciók hatásait igyekeznek mérsékelni.

Mozgósítják az orosz állami vagyonalapot is, amely várhatóan egymilliárd rubelt költhet arra, hogy tulajdonrészt vásároljon orosz cégekben – derül ki a Reuters híradásából.

A jelenlegi szankciós helyzetben a külföldi befektetőket nem a gazdasági tényezők befolyásolják, hanem arra kényszerülnek, hogy politikai nyomásra hozzanak döntéseket

– indokolta a miniszterelnök a döntést.

A tőkekivonásnak már látszanak jelei: kedden az amerikai Connecticut állam vagyonalapját utasította a helyi pénzügyminiszter, hogy adja el orosz érdekeltségeit – részben erkölcsi okokból, részben a befektetési kockázat csökkentése érdekében. Ugyanaznap pedig a legnagyobb norvég nyugdíjalap, a KLP jelentette be, hogy máshol keres helyet körülbelül 500 millió norvég korona (18,5 milliárd forint) értékű, eddig Oroszországban befektetett tőkéjének.

Az orosz kormányzat minden erejével azon van, hogy kezelje az Ukrajna lerohanása miatt bevezetett szigorú külföldi szankciók gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Azzal például, hogy hétfőn bejelentették, több orosz bankot is kizárnak a nemzetközi SWIFT rendszerből, történelmi mélységekbe süllyedt a rubel árfolyama,  aminek nyomán a központi bank óriási, több mint kétszeres kamatemelésről döntött.

Az orosz–ukrán konfliktus minden hírét itt olvashatja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván Gazdaság

Élőben nézi a világ, hogy kiütik az orosz gazdaságot

Katonailag nehéz bármit is kezdeni az atomhatalom Oroszországgal, a nyugati országok pénzügyi lépései azonban egyetlen nap alatt hatalmasat ütöttek az orosz gazdaságon. Már a 2014-ben, a Krím elfoglalására adott válaszreakció sem esett jól az oroszoknak – az infláció a következő évben 15 százalékosra nőtt, a gazdaság visszaesett, és 2016-ban is csak aprócska növekedést ért el -, ez azonban szinte semmi ahhoz képes, ami most történt. Az orosz gazdaságot csúnyán megütötték a szankciók, a rubel óriásit zuhant hétfőn, sokan bankpániktól félnek. A büntetés nem csak az oligarcháknak, hanem az orosz átlagembereknek is fájhat.