Törvényjavaslatok is készültek már, hogy a kormány meggyőzze az EU illetékeseit, érdemes pénzt adni Magyarországnak; recessziót és 20 százalék fölötti inflációt lengetett be Varga Mihály; beruházásstopot hirdetett a kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A válságkezelésről, a szankciókról és az MNB kritikájáról is beszélt a kamarai elnök.
A bankok jelenleg szinte fürdenek a fölös pénzben, ennek az MNB igyekszik véget vetni. A pénzintézetek kénytelenek lesznek értelmezhető kamatokat kínálni a náluk elhelyezett betétekre, ami a lakosságnak egyértelműen jó. A másik oldalon drágább és nehezebb lesz hitelhez jutni, különösen, hogy a bankszektort a kormány különadóval és kamatstoppal sanyargatja.
Ha nőnek a keresetek, abba belerokkanhatnak a cégek, csőd- és elbocsátási hullám jöhet. Ha nem nőnek, az visszaveti a fogyasztást, aminek eredménye végső soron ugyanez. A dolgozók és a munkáltatók is az állam segítségét várják, az azonban egyelőre nem érkezik.
Bár sokan bíztak abban, hogy az orosz gazdaság egyből megroppan az Ukrajna elleni háború nyomán elrendelt nyugati szankciók miatt, ez nem történt meg. Ugyanakkor az sem igaz, hogy ezek az intézkedések nem érnek semmit sem. Próbálunk igazat tenni abban, kinek is fájnak jobban a szankciók.
Normál menetrend szerint jövő tavasszal vizsgálja újra a magyar államadósságot a hitelminősítő.
Normális esetben évente egyszer esedékes egy találkozó a Valutaalappal, ám annak csak az év végén lesz itt az ideje.
Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.
A Demokratikus Koalíció 12 érdekképviseleti szerv képviselőivel beszélgetett az európai minimálbérről, köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével is.
Öt forinttal romlott az árfolyam pénteken.
A kiskereskedelem egész frontján rezsicsökkentéssel próbálkoznak a cégek, de van, ahol már nem bírják a terheket. A közértek még csak a hűtők lekapcsolásánál, ajtókkal való felszerelésénél tartanak. Jöhetnek a szünnapok, rövidített nyitvatartások a kereskedelemben és a szolgáltatószektorban.
A pénzügyminiszter nem is annyira mondta, mint mutatta a Közgazdász Vándorgyűlésen, mekkora válság vár Magyarországra: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány.
Két faluban is úgy számolnak Jász-Nagykun-Szolnok megyében, hogy a fűtési szezonban már nem tudnak a menekültek számára helyet biztosítani. Az egyik településen nem jönnek ki az ellátásra kapott pénzből a durva energiaárak miatt, a másikon meg a helyiségben eleve nem is volt fűtés.
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a kormánynak cselekednie kell.
Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.
Románia, Csehország, Bulgária és Szlovákia a háború kitörése után jelezte, hogy kilép a bankból. Most még lejjebb került a minősítési rendszerben az NBB.
E-mailben is várja a jegyzői igazolásokat és a formanyomtatványokat az MVM Next a többlakásos, de egy gázmérős lakások lakóitól, akik így juthatnak kedvezményes áron az átlagot meghaladó földgázmennyiséghez.
Óva intette Magyarországot az egyensúlytalan növekedéstől a jegybankelnök, és Lengyelországgal példálózott. A szegedi Közgazdász-vándorgyűlésen felszólaló Matolcsy György a Pareto-elv alapján levezette, hogy egy százalék erőforrás adja az eredmények 50 százalékát, és arra biztatta a hallgatóságot, hogy próbálják élő rendszerként elképzelni a modern gazdaságot.
Ár, íz, egészségesség – ez a három legfontosabb szempont, de az eredet és a fenntarthatóság kevésbé lényeges a magyaroknak, ha élelmiszert vásárolnak
Reggel majdnem 408 is volt.
