Miután a múlt vasárnap az Európai Bizottság bejelentette, két hónapot ad a magyar kormánynak arra, hogy meggyőzze a jogállamisági eljárásban, a kormány a héten már be is adta az első törvényjavaslatokat, amelyektől azt remélik, meg lehet úszni velük nagyjából 3000 milliárd forintnyi forrás elvonását. Az eljárásról és a tárgyalásokról itt foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

Az egyik új javaslat például közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. A tervezet másik része a pénzügyőrség feladatává teszi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatainak segítését. Akármennyire is átfogónak tűnnek azonban a javaslatok, nehezen hihető, hogy alapvető változásokat hoznak, például a közalapítványok tagjainak összeférhetetlenségével kapcsolatban. A politikusok például továbbra is gond nélkül maradhatnak a szervezetekben.

Árstopok után beruházásstopot is hirdetett a kormányzat: csaknem 300 tervezett projektet állítottak le, hogy 2100 milliárd forintot spóroljanak. A hírt idegesen fogadták az építőiparban, Koji László, az ÉVOSZ elnöke kérdésünkre azt mondta, az építőipar állami megrendeléseinek volumene mintegy 15–20 százalékkal csökkenne a jelenlegi szinthez képest, ha minden így valósul meg.

Túry Gergely

Főleg közlekedésfejlesztési és sportberuházási projektek esnek áldozatul a kormányzat kényszerű spórolásának, így a NER-közeli oligarcháknak is egy kicsit nehezebb időszak következhet, bár azért nem kell őket félteni, hogy ne puhára esnének. De az is kiderült: túladna az állam számos olyan hajdúnánási ingatlanon is, amelyet a tervezett MotoGP-pálya építéssel összefüggésben szerzett meg.

Magyarország letért az egyensúlyi növekedési útról és a sikeres felzárkózásról – ezt nem egy ellenzéki sajtóközleményből idézzük, hanem Matolcsy György fogalmazott így a szegedi Közgazdász-vándorgyűlésen. Aztán felszólalt Varga Mihály is, és a háttérben megjelent a grafikon az igazán súlyos bejelentéssel: a Pénzügyminisztérium szerint a magyar gazdaság az idei utolsó negyedévtől 2023 utolsó negyedévéig recesszióban lesz. Az infláció november-decemberben tetőzhet, 20 százalék fölött, majd csak lassan indul csökkenésnek, 2023 közepén még mindig 20 százalék közelében lesz.

Mi pedig arra kerestük a választ, van-e még szufla a magyar gazdaságban, és meddig tarthat ki a lendület. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja: néhány pozitívum akad, de sorra fulladnak ki azok a hatások, amelyek miatt eddig pöröghetett a gazdaság. Érdemi változást az hozhatna, ha érkeznének az EU-források. És egy kicsit váratlan helyről is jöhet még segítség: idén annyira rettenetes éve volt a mezőgazdaságnak, hogy ha 2023 csak átlagos lesz, már az is jelentősen megdobhatja az akkori GDP-t.

Németh Dávid

Reviczky Zsolt

És mi lehet az árstopok meghosszabbításának következménye? A kormány rulettezett, és felrakott mindent a feketére, azaz az olajra – így kommentálta kérdésünkre Virovácz Péter, az ING elemzője azt, hogy a kormány meghosszabbította a benzinárstopot. Van esély arra, hogy az év végéig csökkenjen az olaj világpiaci ára és a forint is erősödhet, ha lesz megegyezés az EU-val, márpedig ha ez így lenne, akkor túl nagy inflációs sokk nélkül lehetne majd kivezetni az árstopot. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet: az élelmiszereknél kontraproduktívvá vált az ármaximálás, mert így a többi, nem hatósági áras termékkör árát jobban emelték a termelők és a boltok.

A hét képe: az Eurostat ábrája, mekkora a kenyérdrágulás üteme Magyarországon és az EU más államaiban

Eurostat

Az összes Intercity vonatot újra cserélnék – jelentette be Vitézy Dávid. Ez bármilyen jól is hangzik, ott van mögötte az is: nemcsak a kormány, de a MÁV is letett már a magyar vasúti járműgyártás felélesztéséről. Ezzel pedig egy évtizedes álom ért véget, ami egy kissé döcögősen indult és döcögősen is fejeződött be.

Pedig az IC+ projekt a magyar állam szerelemgyereke volt – de persze az utasoknak a kényelem fontosabb annál, mint hogy melyik országban gyártották a vonatot. Azért nem egyik napról a másikra megy majd a váltás sem, ha minden jól alakul, akkor valamikor 2025 vége körül állhatnak forgalomba az első új vonatok.

Mindenki ott spórol, ahol tud – a cégek például még próbálják megúszni az elbocsátásokat, az állam kevesebbet költ reklámokra, a kalocsai óvodások úgy volt, hogy csak fél kiflit kapnak, de a polgármester megígérte, hogy egészet fognak kapni, Kocsis Máté pedig a két akváriuma közül az egyikből átvitte az aranyhalakat egy barátja kerti tavába. Parragh László arról beszélt egy interjújában, hogy sok elesett ember lesz a télen, nem fog egyhamar csökkeni az infláció sem, mire válaszul az MNB közleményben szólította fel, hogy csak arról beszéljen, amihez ért.

Mi pedig háztartási spórolási tippeket néztünk át. Első körben azt számoltuk ki, hogy a konyhai eszközök mennyire eszik az energiát, utána pedig végigvettünk jó pár technikát, amellyel takarékoskodni lehet a főzés energiafelhasználásán.

AFP / DPA / MONIKA SKOLIMOWSKA

Október 1-jétől a jegybank drasztikusan felemeli a bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát. Erre a mondatra valószínűleg elsőre nem sokan kapják fel a fejüket, pedig jelentős megszorítást jelent.

Nem egyszerű válaszolni arra a kérdésre, hogy ez jó vagy rossz-e a lakosságnak. A pénzintézetek kénytelenek lesznek értelmezhető kamatokat kínálni a náluk elhelyezett betétekre, ami az ügyfeleiknek egyértelműen jó. Azonban drágább és nehezebb lesz hitelhez jutni, különösen, hogy a bankszektort a kormány különadóval és kamatstoppal sanyargatja.

A bevezetett szankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak – állította Orbán Viktor a Fidesz frakcióülésén. Megnéztük, mi igaz ebből az állításból: az orosz gazdaság idén 11,2 százalékkal eshet vissza, az infláció 22 százalékos, az ország ráadásul nem jut hozzá sem technológiákhoz, sem alkatrészekhez, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy piacképes árukat tudjon előállítani.

Az is könnyen elképzelhető, hogy Oroszországnak az év végéig legalább 1,1 millió hordóval csökkentenie kell az olajtermelését, ahogy a gáztermelést sem tudják bővíteni, sőt, mivel az olajat lehet hajót szállítani, a gázexport keletre irányításához teljesen új vezetékek kellenének. A nagy kérdés, hogy a téli hideg meghátrálásra kényszeríti-e Európát.