Bérgyilkos csapdában a cégek: ha fizetést emelnek, az a baj, ha nem, akkor az

„Beléptünk a recesszió előszobájába, ha a számok ezt még nem is tükrözik. Ez a válság átfogó lesz, minden szektort érinteni fog, senki sem lesz golyóálló. A munkaerőpiac pedig az első szelep, ha a gazdaság a földbe áll” – figyelmeztet Virovácz Péter, az ING elemzője. Ehhez képest az eddig beígért kormányzati segítség semmiség. Nagy Márton miniszter ugyan bejelentette, hogy a munkahelyek megtartása fejében az energiaigényes kkv-k rezsitöbbletébe a következő három hónapban felesben beszáll az állam, továbbá 15 százaléknyi önrészt biztosít az energiatakarékos beruházásaikhoz, ám ez csupán tízezer kisvállalkozást tarthat talpon a több százezerből. A hírek szerint a kormány átfogó mentőcsomagon is dolgozik, de félő, hogy a késlekedés miatt munkahelyek tízezrei szűnnek meg. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára üdvözölte a feldolgozóipari cégek bejelentett támogatási csomagját, de hasonló szektorsemleges intézkedéseket is sürgetett, hiszen a turizmus, vendéglátóipar, kereskedelem, építőipar és a szolgáltatások számos területe is érintett az energiaköltség-robbanásban. Ezek a szektorok adják a GDP és a foglalkoztatás jelentős részét, és hatékony segítség nélkül ezekben az ágazatokban az ország egészét megrázó bezárási hullám fenyeget. „A jelenlegi hektikus energiaárak mellett a tagjaink már nem mernek hosszú távú szerződéseket kötni, állami támogatásra várnak” – teszi hozzá Rolek Ferenc, a nagyvállalatokat is képviselő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

A vendéglátóhelyek sorban dobják be a törülközőt a közüzemi díjak vad emelkedése miatt

A kiskereskedelem egész frontján rezsicsökkentéssel próbálkoznak a cégek, de van, ahol már nem bírják a terheket. A közértek még csak a hűtők lekapcsolásánál, ajtókkal való felszerelésénél tartanak. Jöhetnek a szünnapok, rövidített nyitvatartások a kereskedelemben és a szolgáltatószektorban.

Noha a magyar gazdaságban összességében még mindig százezernyi ember hiányzik a munkahelyekről, különösképp képzett szakemberek, a baljós jelek sokasodnak. „Érezhetően a félelem mozgatja a munkavállalókat, az elmúlt hetekben megugrott azoknak a száma, akik az utolsó pillanatban visszatáncolnak a már elnyert új állástól, nem merik vállalni a bizonytalanságot” – tapasztalja Fehér Tamás, a Manpower munkaerő-kölcsönző ügyvezetője. A cég friss felmérése szerint a közeli jövőben a velük kapcsolatban álló vállalkozások 26 százaléka tervez leépítést, és csak 20 százaléka bővítést. Drámai változást mutat a Randstad Hungary kutatásának eredménye is. Mint Baja Sándor ügyvezető mondja, az év elején még az általuk megkérdezett vállalkozások 89 százaléka gondolkodott létszámbővítésben, ma már csak a 38 százaléka. Legelőször a kiszámíthatatlan rezsinek leginkább kiszolgáltatott kis- és közepes vállalkozások építhetnek le, miközben az informatikai szektor és egyes gyártó-, illetve feldolgozóipari cégek, például a vegyipari vagy autóipari vállalatok még fel is szívnak munkaerőt. Nem is mindig feltétlenül szakembert: a kínai és dél-koreai akkumulátorgyárak (ha felépülnek) tízezernyi betanított munkást terveznek felvenni. Ugyanakkor viszont az alapanyaghiány és a drágaság miatt a nemzetközi színtéren mozgó nagyvállalatok részben Ázsiába helyezik át a gyártási folyamatokat, ami itt elbocsátásokkal járhat. „Mi is így teszünk, de egyelőre senkit sem küldünk el Magyarországon” – jelzi Felcsuti Zsolt, az MPF Holding főtulajdonosa.