A görög statisztikai hivatal adatai szerint a vártnál nagyobb mértékben zsugorodott az ország gazdasága az idei második negyedévben, ám az előrejelzések szerint a második félévben már megindulhat a növekedés, és összejöhet a 2014 egészére várt 0,6 százalékos bővülés. Görögországban mellesleg 2008 óta recesszió van, idénre várják az első pozitív híreket a növekedésről.
Nyereségük több mint 80 százalékát fizették ki osztalékként a stratégiai megállapodást kötött cégek az elmúlt négy évben. A kormány barátai ezek szerint nem igazán tartották alkalmasnak a hazai üzleti környezetet a profit újrabefektetésére. A cégek növekedése lassul, de legalább egyre több társasági adót fizetnek. A kormányzatban állítólag úgy vélik, itt az ideje átvizsgálni a stratégiai megállapodásokat.
Egyre jobban globalizálódik a világ, a kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok mindinkább határokon nyúlnak át. A Vox.com most összeszedett több tucat térképet, mellyel azt szemléltetik, mennyire is összetett a világgazdaság, illetve milyen változások zajlanak jelenleg.
Hatalmas óriásplakáttal hirdeti magát egy külföldi munkákat közvetítő magyar vállalkozás Budapesten. A többszörös bér ígérete minden bizonnyal jó hívószó egy magyarnak: az utóbbi években különböző kutatások alapján is több százezren hagyhatták el az országot. Jellemzően az EU nyugati fele a cél. A külföldi munkavállalással kacérkodó magyarokra sok vállalkozás települ rá, ám ez korántsem olyan hatalmas biznisz, mint amennyire elsőnek látszik: ők már nem érzékelik a tömegeket, a kivándorlás az elmúlt pár évben óriási ütemű volt, mostanra azonban lassulni látszik.
Elszálló államadósság, oda-vissza beütő orosz szankciók, elbukó banki devizahiteles per, bizonytalan autóhitel-forintosítás, újabb MNB-ingatlan a láthatáron, zsugorodó legális cigipiac. Emellett pedig London a legbefolyásosabb város a világon. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Beszántott magán-nyugdíjpénztári megtakarítások ide, adósságcsökkentő alap oda, nagy kormányzati fogadkozások amoda, mostanra majdnem rekordszintre, több mint 25 ezer 400 milliárd forintra emelkedett a magyar államadósság. A kormány éveken át hangoztatott retorikája szerint az államadósság ellenség, az erre épülő gazdaságot az első szélroham romba dönti. 2020-ig a jelenlegi szinten ragadhat az államadósság, a kabinet most issza meg az elmúlt négy év váratlan húzásainak a levét, a paksi bővítésre felvett hitel pedig csak nehezíti a helyzetet.
Alig pár tucat ember kezében van a világ vagyonának fele, a leggazdagabb 85-nek pedig annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak. Eközben egyre többen élnek olyan országokban, ahol nő a különbség a gazdagok és szegények között. A gazdasági válság rendesen odacsapott a nyugati társadalmaknak, míg a nagy feltörekvő államokban tömegek emelkedtek ki a szegénységből. Magyarországon egyelőre nincs esély a jövedelmi, társadalmi osztályok közötti olló záródására – és ennek nemcsak a gazdasági válság, hanem a politika is az oka.
Szárnyaló magyar gazdaság, rejtélyes paksi atomvonat, az EU kínján hízó Svájc és Belarusz, inkább Londonban maradó külhoni magyarok, kissé drága gázcégek, romkocsmákban razziázó NAV-osok. A Nutella pedig lehet, hogy luxuscikk lesz. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nem könnyű jó albérlethez jutni ma Budapesten, főleg nem a felsőoktatási szezon indulása előtt egy hónappal. Általános tendenciának tekinthető, hogy az utóbbi évek nyomott ingatlanpiaci helyzete miatt szűkös a kínálat, ráadásul mind többen – leginkább a fiatalok – dönthetnek úgy, hogy a lakáshitel helyett a bérlést választják.
Egyre inkább úgy tűnik, Oroszország lábon lövi magát az uniós élelmiszerek importjának betiltásával. Az orosz szankciók ugyanis közvetlenül az átlagembereket is érintik, ráadásul gazdaságilag is húsba vágóak a bejelentett intézkedések. Nem tudják azonnal pótolni az uniós húst, gyümölcsöt, zöldséget, és amivel sikerül helyettesíteni, az rosszabb minőségű és drágább lesz. Mindeközben a szankciókat épp Oroszország legközelebbi szövetségesei kerülhetik meg, a beloruszok és a kazahok komoly hasznot húzhatnak az embargóból. Az orosz gazdaság szekere pedig lejtőre kerülhet, az olaj árának csökkenése még rá is erősíthet erre. Vlagyimir Putyint mégis egyre jobban imádják, azt adja a népnek, ami kell: cirkuszt és kenyeret.
Elszálló forint, elvesztett áfaper, kivonuló Lukoil, nyilvánosságra kerülő trafikos dokumentumok, kemény orosz szankciók az EU ellen. A NAV pedig folyamatosan razziázik. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Húsz éven belül az EU országaiban a jelenlegi munkahelyek felét igen nagy eséllyel automatizálják. Vagyis nem lesz szükség a különböző szektorokban humán munkaerőre, az emberek helyett robotok, gépek, szoftverek végzik majd el a munkát. Nyakunkon egy hatalmas munkanélküliségi hullám, lehet aggódni, és nekiállni munkát keresni? Vagy jöhet a géprombolás új korszaka? A drámainak tűnő helyzet ugyanakkor egyben lehetőség is, új feladatok is adódnak, amelyeket akár azok az emberek végeznek majd el, akiket más munkakörből robotok túrnak ki. Nem mindegy azonban, hogy az egyes országok honnan indulnak. Magyarország, nem meglepő módon, nincs az élvonalban.
Tartósan alacsony alapkamattal a 330 forintos euró sem elképzelhetetlen, ugyanakkor a 305-ös szint lenne a gazdaság számára a megfelelő – fejtette ki Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy interjúban. A Fidesz holdudvarához tartozó közgazdász szerint itthon kell tartani a fiatal értelmiséget, különben 2020 után visszasüllyedünk a "posványba". Heim számításai szerint a devizahiteles csomag forintosítással együtt akár 1700 milliárd forintjába is fájhat a bankrendszernek, de vélhetően nem lesz ekkora a végső teher. Abból nem sül ki jó, érzékeltette, ha kitekernek valakinek a kezéből bankot olcsón, állami megbízásokkal hizlalják fel, hogy szép nagy nyereség legyen.
Megállapodtak az uniós és kanadai tárgyalók az EU és az észak-amerikai ország közötti szabadkereskedelmi megállapodásról az Európai Bizottság közleménye szerint. Szeptemberben jöhet az EU-Kanada csúcs, ahol minden bizonnyal végleges áldásukat adhatják a dokumentumra a felek.
Kedden két és fél éves mélypontot ütött meg a forint euróval szembeni árfolyama, aztán szerdán folytatódott a gyengülés. A 317 forint fölé kúszó árfolyamnál csak egyszer volt rosszabb a helyzet: 2012 első hetében, akkor 324 forintot is kellett adni egy euróért. Mi áll a háttérben, mi mozgatta be a forintot? Ezentúl ennyi lesz az euró? Hoz ez drágulást?
A magyar kormányfő emlékezetes tusnádfürdői beszédével ismét a nemzetközi média címlapjára lőtte magát, a beszéd pedig nem arra utal, hogy jön a konszolidáció. Az üzleti élet szereplőinek nem alakult túl jól az utóbbi négy év, és bár vannak beruházások az országban, a forint továbbra is rosszul teljesíthet, a bizonytalanság pedig tovább nőhet a devizahiteles csomag és devizahitelek belengetett forintosítása miatt.
A Business Insider összeszedett pár érdekes tényt Londonról. Ezek egyike, hogy a brit főváros GDP-je például megegyezik Szaúd-Arábia gazdasági teljesítményével.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) előrejelzése szerint az idei első negyedévi, 3,5 százalékos GDP-növekedéshez képest lassul a gazdasági bővülés üteme, az év egészében 2,5 százalékos növekedés várható.
Az utóbbi évek tendenciája az, hogy nő az anyagi nehézségekkel küzdők száma hazánkban, a magyar társadalom jelentős része szinte sehogy nem tud kijönni pénzéből, ráadásul 2009 óta a helyzet romlik, nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek is. Ön sem tud kijönni fizetéséből a hó végéig? Kénytelen kölcsönkérni? Mit von meg magától, csak hogy ne haljon éhen? Kérdőív.
Bár a földgáz és a kőolaj importjának leállítását nem lépte meg az Európai Unió, mert azzal maguk alatt is vágnák a fát, még így is az orosz gazdaság húsába vágó szankciókról döntöttek kedden a tagállamok. A zömmel a pénzügyi, illetve energetikai szektort érintő korlátozások már komolyan fájhatnak majd az oroszoknak. Cserébe viszont az EU, illetve a Nyugat is hasonló arányú viszontlépésekre számíthat. Magyarországon a paksi bővítés egyelőre nem lehet veszélyben, ám a gépeket, járműveket, gyógyszereket gyártó cégeknek, és élelmiszer-ipari vállalatoknak lehet félnivalójuk. Minden ráadásul attól is függ, meddig maradnak a szankciók, és hogy később még bővítik-e azok körét.
