A több hónapja zajló harcok következtében Kelet-Ukrajna gazdasága kezd teljesen szétesni. A szakadárok épp a napokban robbantottak fel egy szénbányát a térségben, a gyárak alig termelnek, az erőművek sem igazán működnek. A versenyképtelen ukrán nehéziparral az oroszok sem tudnának mit kezdeni, a hatékonyabb erőművek, ipar felépítésében a nyugati országoknak kellene részt venniük, ám amíg nincs béke, addig ez igen nehéz lesz.
A spanyol központi bank az eddiginél némileg derűlátóbban ítéli meg a gazdaság idei és jövő évi teljesítményét részben annak a hatására, hogy nő a spanyol termékek iránti külföldi kereslet.
Az ukrán gazdaságfejlesztési minisztérium azzal számol, hogy idén 6 százalékkal zsugorodik a hazai össztermék (GDP) és az év végén 19 százalék körüli lesz az éves infláció.
Az orosz gazdaság 1 százalékkal nőtt az idei első hat hónapban és 0,6 százalékkal júniusban, éves szinten, ugyanakkor havi összevetésben a GDP 0,2 százalékkal zsugorodott.
A legfontosabb versenyfutás ma az, hogyan lehet egy olyan államot kitalálni, mely sikeressé tesz egy nemzetet - mondta Orbán Viktor kormányfő Tusnádfürdőn, a bálványosi szabadegyetemen tartott előadásában. A kormányfő szerint a liberális demokráciának leáldozott, emellett példaként hozott olyan "sztárországokat", mint Oroszország, vagy Törökország. A miniszterelnök szerint eljött a munka alapú társadalom korszaka Magyarországon, emellett az állam újjászervezéséről is értekezett. Orbán a civil társadalmat is bírálta, szerint itt külföldiek által fizetett politikai aktivisták vannak.
A csendes nyári kereskedésben stabilan kedvező képet mutatnak az amerikai részvény- és kötvénypiacok, nyugodtan mennek nyaralni a kereskedők. "A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiemelkedően alacsony volatilitást kétkedve kell figyelnünk, mert a szélcsendet gyakran ördögi vihar követheti a piacon. A fejlett állami és vállalati kötvény, illetve az USA részvénypiaca a legesélyesebb jelölt egy jól fejlett lufira" – állapítja meg elemzésében Giordano Lombardo, a Pioneer Investments globális befektetési igazgatója.
Csütörtökön újabb szankciókat jelzett Oroszország számára az Európai Unió. A bejelentett, vagy tervbe vett szankciók jelentős részben az orosz pénzügyi rendszert érintenék, de az energiaszektor és az uniós fegyverexport tilalma is bekerülhet a körbe. A határozott szankciók keményen Oroszország húsába vágnak, ám a létfontosságú területekhez nem nyúlt igazán komolyan az EU.
Kiszivárgott egy uniós dokumentum, melyben az Európai Bizottság felvázolja, hogy milyen különböző szankciókat lehetne még életbe léptetni Oroszország ellen. A legdurvább esetben a földgáz és kőolaj uniós importjának leállítása is szóba jöhet. Ha a komolyabb opciók közül válogat az EU, akkor az akár több száz milliárd dolláros lyukat is üthetne az orosz büdzsén. Az orosz földgáz importja ugyanakkor sokkolná az európai gazdaságot.
Itt a vége a jegybank kamatcsökkentési ciklusának – jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ezzel egy majdnem kétéves periódus szakad meg, melynek során csaknem 5 százalékpontot faragtak le az alapkamatból, ráadásul arra sem volt példa a rendszerváltás utáni Magyarországon, hogy minden hónapban vágjanak. De miért álltak meg Matolcsyék, és miért most? Miért is nagy szám a mostani bejelentés? Mi lesz az Ön pénzével? Elmagyarázzuk.
Egy német minimálbéres kétszer annyit fog keresni, mint amennyit az a magyar dolgozó kap, aki átlagbérért dolgozik. Luxemburgban közel 600 ezer forintnak felel meg a legkisebb kereset. Ha a nettó béreket nézzük, a kép még lehangolóbb. Csaknem annyit visz haza egy magyar minimálbéres, mint egy montenegrói vagy egy szerb.
A kakaóbab árát három éve nem látott magasságba, tonnánként 3133 dollárra vitte fel a jelentős ázsiai csokoládékereslet, és a hosszabb távon várható kínálatszűke további drágulást idézhet elő - közölte az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
Újranyithatja hazánkkal szemben 2015-ben az EU a túlzottdeficit-eljárást, mivel ha nem teszünk pótlólagos költségvetési intézkedéseket, akkor megsérthetjük az uniós adósságcsökkentési szabályt. A hazai gazdasági helyzet pedig jelentősen részben mesterséges állami stimulusok miatt javul, ezek hatása 2015-re kifulladhat.
Különböző alkalmazások, internetes oldalak egyre inkább kiiktatják a közvetítőket a gazdasági rendszerből, a hatalmas online piactereken pedig sok esetben fillérekért lehet vásárolgatni, gondolhatnánk eljött az olcsóság kora. Egyes feltételezések szerint azonban a jelenleg zajló technológiai fejlődés deflációt gerjeszt, ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. De vajon tényleg rossz az, ha olcsón tudunk például ruhát rendelni a netről, vagy automatizált gépjárművekben utazunk majd?
Szakértők szerint akár 2 milliárd eurós károkat is okozhatott a nemrég levonult árvíz Bosznia-Hercegovinában, a természeti katasztrófa az ország gazdasági teljesítményét is komolyan visszaveti majd.
Szerdán Budapestre érkezik Türkmenisztán elnöke, Gurbanguli Berdimuhamedov. Az elnök látogatásáról nem sokat tudni, korábban azt lehetett hallani, gazdasági megállapodásokat is köt a türkmének vezetője a magyar kormánnyal. A közép-ázsiai állammal egyelőre alig kereskedünk, de az ottani kapcsolatok kiépítése teljesen más mederben zajlik, mint nyugaton. Az meg, hogy az ország gyakorlatilag egy diktatúra, a nyugati kormányokat sem zavarja az üzletelésben, a magyar kormány is pragmatista megközelítést visz.
Reklámadó, leállított fővárosi projektek, megugró olajár, adóelkerülő multik, Budapeste belopódzó Uber, a magyar kormányfő pedig egy számjegyű személyi jövedelemadót vizionál. A Danone budapesti gyára pedig bezár. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Magyarországi álláshelyeket hirdetett meg a világ taxisainak rémálom cége, az Uber. A cég okostelefonos applikációval robbant be a fuvarozási piacra, kiiktatja a taxitársaságokat a rendszerből, és közvetlenül összekapcsolja a kínálatot a kereslettel. A cég ellen Európa-szerte tüntetnek a taxisok, a magyar kollégáik azonban nem aggódnak.
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
2014 negyedik hónapjában az export és import euróban számított értéke 3,1, illetve 4,2 százalékkal bővült tavaly áprilishoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 47 millió euróval csökkent 2013 azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
