Kiszivárgott egy uniós dokumentum, melyben az Európai Bizottság felvázolja, hogy milyen különböző szankciókat lehetne még életbe léptetni Oroszország ellen. A legdurvább esetben a földgáz és kőolaj uniós importjának leállítása is szóba jöhet. Ha a komolyabb opciók közül válogat az EU, akkor az akár több száz milliárd dolláros lyukat is üthetne az orosz büdzsén. Az orosz földgáz importja ugyanakkor sokkolná az európai gazdaságot.
Itt a vége a jegybank kamatcsökkentési ciklusának – jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ezzel egy majdnem kétéves periódus szakad meg, melynek során csaknem 5 százalékpontot faragtak le az alapkamatból, ráadásul arra sem volt példa a rendszerváltás utáni Magyarországon, hogy minden hónapban vágjanak. De miért álltak meg Matolcsyék, és miért most? Miért is nagy szám a mostani bejelentés? Mi lesz az Ön pénzével? Elmagyarázzuk.
Egy német minimálbéres kétszer annyit fog keresni, mint amennyit az a magyar dolgozó kap, aki átlagbérért dolgozik. Luxemburgban közel 600 ezer forintnak felel meg a legkisebb kereset. Ha a nettó béreket nézzük, a kép még lehangolóbb. Csaknem annyit visz haza egy magyar minimálbéres, mint egy montenegrói vagy egy szerb.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
Különböző alkalmazások, internetes oldalak egyre inkább kiiktatják a közvetítőket a gazdasági rendszerből, a hatalmas online piactereken pedig sok esetben fillérekért lehet vásárolgatni, gondolhatnánk eljött az olcsóság kora. Egyes feltételezések szerint azonban a jelenleg zajló technológiai fejlődés deflációt gerjeszt, ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. De vajon tényleg rossz az, ha olcsón tudunk például ruhát rendelni a netről, vagy automatizált gépjárművekben utazunk majd?
Szerdán Budapestre érkezik Türkmenisztán elnöke, Gurbanguli Berdimuhamedov. Az elnök látogatásáról nem sokat tudni, korábban azt lehetett hallani, gazdasági megállapodásokat is köt a türkmének vezetője a magyar kormánnyal. A közép-ázsiai állammal egyelőre alig kereskedünk, de az ottani kapcsolatok kiépítése teljesen más mederben zajlik, mint nyugaton. Az meg, hogy az ország gyakorlatilag egy diktatúra, a nyugati kormányokat sem zavarja az üzletelésben, a magyar kormány is pragmatista megközelítést visz.
Reklámadó, leállított fővárosi projektek, megugró olajár, adóelkerülő multik, Budapeste belopódzó Uber, a magyar kormányfő pedig egy számjegyű személyi jövedelemadót vizionál. A Danone budapesti gyára pedig bezár. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
2014 negyedik hónapjában az export és import euróban számított értéke 3,1, illetve 4,2 százalékkal bővült tavaly áprilishoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 47 millió euróval csökkent 2013 azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
Dübörgő gazdaság, bővülő foglalkoztatottság, növekvő keresetek, csökkenő állampapír-hozamok, olcsóbb finanszírozás. És mégis, külföldről és belföldről egyaránt állandó a riogatás. Ha tényleg olyan rossz a helyzet, ahogy az elemzők mondják, miért nem omlottunk már össze több évvel ezelőtt? Elmagyarázzuk.
A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint.
Benyújtott paksi szerződés, résnyire nyíló áfadosszié, fehéredő gazdaság, lenyomott ingatlanárak, visszaütő rezsicsökkentés és felfelé kúszó élelmiszerárak. Ukrajnában pedig kifosztottak egy Metro áruházat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
A kakaóbab árát három éve nem látott magasságba, tonnánként 3133 dollárra vitte fel a jelentős ázsiai csokoládékereslet, és a hosszabb távon várható kínálatszűke további drágulást idézhet elő - közölte az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt.
Újranyithatja hazánkkal szemben 2015-ben az EU a túlzottdeficit-eljárást, mivel ha nem teszünk pótlólagos költségvetési intézkedéseket, akkor megsérthetjük az uniós adósságcsökkentési szabályt. A hazai gazdasági helyzet pedig jelentősen részben mesterséges állami stimulusok miatt javul, ezek hatása 2015-re kifulladhat.
Szakértők szerint akár 2 milliárd eurós károkat is okozhatott a nemrég levonult árvíz Bosznia-Hercegovinában, a természeti katasztrófa az ország gazdasági teljesítményét is komolyan visszaveti majd.
Magyarországi álláshelyeket hirdetett meg a világ taxisainak rémálom cége, az Uber. A cég okostelefonos applikációval robbant be a fuvarozási piacra, kiiktatja a taxitársaságokat a rendszerből, és közvetlenül összekapcsolja a kínálatot a kereslettel. A cég ellen Európa-szerte tüntetnek a taxisok, a magyar kollégáik azonban nem aggódnak.
A jegybank megelőzné, hogy a 2008 előttihez hasonló eladósodás játszódjon le Magyarországon, ezért jövedelemarányos hiteltörlesztést vezetnének be minden hitelterületen, mellyel biztosítani lehetne a tisztes megélhetést is a kölcsönök törlesztése mellett. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez nem fogná vissza a hitelezést, ám a bankok szkeptikusak, az viszont biztos, hogy újfajta hitelezési gondolkodásra késztetheti a pénzintézeteket, akiknek új termékekkel is elő kell rukkolniuk.
Magyarország a kelet-közép-európai régió törékeny eleme, államkapitalizmus van kialakulóban hazánkban, magas a külső adósság, a bankadó pedig csak a hitelezést fogja vissza. Mindezt a csak Dr. Végzetként emlegetett amerikai közgazdász, Nouriel Roubini mondta egy keddi budapesti konferencián, aki ugyanakkor megemlítette, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint 2008-ban, a válság kitörésekor. A közgazdász a világgazdaságra kitérve elmondta, hogy javuló tendenciákat lát, ám vannak jelentős kockázatok, különösen az orosz-ukrán válság nyugtalanító.
Problémás lehet a költségvetési hiány, gond van a hazai hitelezéssel, megugrott a készpénzhasználat, a rezsicsökkentés nem volt jó húzás, akinek pedig nincs gyereke, és keveset visz haza a hó végén, az brutális adóterheket kap a nyakába. Az EU hétfő délután tette közzé országspecifikus ajánlásait, Magyarország kapott rendesen hideget és meleget is. Bónusz: a közmunkából nincs igazán visszaút a munka világába.
Polgárháborúk, konfliktusok, éhínség – csak pár elem azokról a listákról, melyek a klímaváltozás hatásait taglalják. Egy új jelentés ugyanakkor más kontextusba is helyezi az esetleges jövőbeli helyzetet: a klímaváltozás az országok hitelminősítésére is kihat. Drágább lehet az országok finanszírozása, eldurvulhatnak az államadósságok, melyeket még az unokák is nyögni fognak. Magyarországnak a jelentés alapján nincs sok félnivalója, ám más előrejelzések szerint mi is komolyan aggódhatunk.
