Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
AFP / Andy Buchanan
Skócia polgárai ma eldöntik, hogy továbbra is az Egyesült Királyságban maradnak, vagy bő 300 év után a független államiságot választják. A legutolsó közvéleménykutatások teljes megosztottságot mutatnak: bár az utóbbi hetekben a függetlenségpárti skótok jelentős erősödést mutattak, az uniópártiak jól hajráztak, a különbség, pár nappal a szavazás előtt nüansznyi volt.
Az viszont biztosnak látszik, hogy a skót elszakadás nemcsak Skóciára és az Egyesült Királyságra lenne hatással, hanem a világgazdaságra is. Hogyan is lehet az, hogy egy kicsivel több mint 5 milliós ország népszavazása ilyen globális hullámokat vethet? Elmagyarázzuk a pesszimista forgatókönyvet, melyhez Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász már meg is adta az alaphangot: szerinte Skócia egyáltalán nem olyan állam lesz, mint Kanada, hanem inkább Spanyolország, csak a napsütés nélkül. (Az összevetés pikantériája, hogy a kanadai miniszterelnök is a skót függetlenedés ellen foglalt állást.)
Először az Egyesült Királyságon csattanna az ostor
Skóciának új pénzügyi, monetáris rendszert, illetve minden bizonnyal új pénzt is létre kellene hoznia a függetlenedéssel, illetve a brit államadósság rá eső részét is át kellene vennie, ám a függetlenedés először a brit gazdaságon csattanna nagyot. A nemzetközi befektetőket már arra figyelmeztetik a Nomura bankház elemzői, hogy igyekezzenek kivonni pénzüket az Egyesült Királyságból, hiszen az elszakadás nyomán a brit font 15 százalékkal zuhanhat. A Société Générale szerint pedig már meg is indult a források kivonása – kötvényekből és részvényekből –, fontmilliárdokat menekítenek ki a befektetők. A forráskivonás azért is jelent komoly gondot, mivel a nyugdíj- és más célú megtakarítások kerülhetnek így veszélybe.
AFP / Andy Buchanan
A brit értékpapírokból ráadásul már nemcsak a fedezeti alapok kezdtek el eladni, hanem az általában hosszabb távú elköteleződést választó nagy nemzetközi nyugdíjalapok is. A skót függetlenedés hírére ráadásul a nagy nemzetközi cégek közül is több azzal "fenyegetőzött", hogy csökkenthetik skóciai aktivitásukat, vagy elköltözhetnek Skóciából. A BP – az északi-tengeri olajmezők egyik fő kiaknázója – például sajtóközleményt adott ki, hogy bár még évtizedekig komoly befektetők maradnak a térségben, elkötelezettek Skócia uniós tagsága iránt.
Európai hatások
Európában már az kalamajkát okoz, hogy uniós tag lehetne-e Skócia az elválás után. A rövid válasz az, hogy igen. A hosszú, hogy csak hosszú évek procedúrája után, automatikus tagság ugyanis nincs, ezt Brüsszel világossá is tette. A skótok számára ez azért is rossz hír, mivel nagyobb arányban támogatják az EU-t, mint a többi brit, vagyis hiába szeretnének uniós tagok lenni, alapból ez nem menne.
| Kínáig a skót szelek |
A kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang idén Londonban Nagy-Britannia egységét szorgalmazta, így ugyanis a brit gazdaság a növekedés és a fejlődés egyik motorja maradhatna. A kínai kormányfő azért is fogalmazott ilyen világosan, mivel Kína elutasít minden függetlenedési törekvést saját területén, legyenek azok az ujgurok, vagy Tajvan. Paradox módon Alex Salmond skót első miniszter épp Kínával szeretné szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat a függetlenedés után. A Kínába irányuló skót whiskyexport tavaly már így is rekordot döntött – félmilliárd font, körülbelül 190 milliárd forint – értékben szállítottak skót whisky-t a világ legnépesebb országába. |
A skótok példája az EU-n belül felerősítheti a katalán, baszk, flamand elszakadási törekvéseket is. Az európai gazdaság korántsem kapott úgy erőre, ahogy korábban várták, az idei növekedés az eurózónában pedig igencsak nyomott lehet. Ha a jelenlegi problémák – gyenge növekedés, magas államadósság és munkanélküliség egyes országokban – mellett még azzal is küzdeni kell, hogy a független Skócia, illetve Katalónia milyen problémákkal kerül szembe, akkor az nem segít az európai gazdaság beindításában.
Nem beszélve arról, hogy Wales és Észak-Írország is nagyobb eséllyel kardoskodhatna saját függetlensége mellett, ezzel pedig az Egyesült Királyság gyakorlatilag megszűnne létezni (ráadásul meg is gyengülne az ország). A képbe ráadásul az is bekavar, hogy az Egyesült Királyság távolodni látszik az EU-tól David Cameron miniszterelnök vezetésével, a szigetország 2017-ben arról népszavazna, hogy maradjanak-e a jelenleg 28 tagú blokk része.
Mindezek pedig annak a kérdését is felvethetnék, hogy az Egyesült Királyság Skócia kiválásával benn maradhatna-e a fejlett országokat tömörítő G7-csoportban, és megtarthatná-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó, vétóval rendelkező tagságát. A világ vezető pénzügyi központjának szerepét betöltő Londont pedig annyira elkerülhetnék a befektetők, hogy a hangsúly más uniós, netalán ázsiai központ irányába tolódhatna el.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
