Komoly mértékben csökkentené az államháztartás kiadási oldalát a kormány. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság keddi konferenciáján a kormány előtt álló fő gazdaságpolitikai teendők között említette azt is, hogy az államháztartás kiadási oldalát fokozatosan csökkenteni kell, a GDP 45 százalékára, szűkíteni kell az újraelosztás mértékét. A miniszter emellett még arról is beszélt, hogy mérsékelni kell az év végi államadósságot.
A kormány már nem most ígéri először, hogy csökkenti az újraelosztási rátát, mely az idei évben a kormányzat előrejelzése szerint meghaladhatja az 50 százalékot, ezzel pedig a régiós országok mutatói felett vagyunk. A 2011-es Széll Kálmán-tervben, illetve a Brüsszelnek ez alapján benyújtott konvergenciaprogramban azt ígérte az EU-nak a kormány, hogy egy év alatt végrehajtanak ekkora vágást, a kiadási oldalt a GDP 49,7 százalékáról 44,1 százalékra viszik le, a mutató pedig 2015-re eléri a 40 százalékos értéket.
A hetedik pont a lényeg: 2011-ben egy év alatt ígértek akkora vágást, mint most
European Commission
Az idén áprilisban a 2014-2017 közötti évekre az Európai Bizottságnak (EB) benyújtott konvergenciaprogramban már az szerepel, hogy a kiadások csak 2017-re mennek le a GDP 44,8 százalékára, ráadásul az idei évi kiadási ráta növekedést is mutat a tavalyi mutatóról (49,8-ról 50,1 százalékra).
Az látszik, hogy a kormány korábban már tett ígéretet arra, hogy leviszik ezt a rátát, Varga Mihály pedig nem is mondott most újat előadásában, ám a kiadási oldalra történő ismételt rávilágítás most azért is kaphatott figyelmet, mivel egyre több jel mutat arra, ahogy ezt a hvg.hu is megírta a héten, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már alig várja, hogy véget érjen a választási szezon, és a kormány nekifoghasson több terület átalakításának is. Különösen az egészségügy, oktatás és a közigazgatás szerepelhet a tányéron, a fő csapásirány pedig az lehet, hogyan is lehet úgy átalakítani ezeket a rendszereket, hogy "csökkenteni lehessen az államból élők arányát", emellett viszont a modernizálás is a célkeresztben szerepel.
Az ugyanakkor egyelőre nem látszik, hogy a mostani – a piacoknak minden bizonnyal tetsző – ígéretek megvalósulására mennyivel nagyobb az esély most, mint két-három éve. Bár Orbán az újraválasztással újra nagy felhatalmazást kapott, ám kérdés, hogy mennyire lehet megbízni azokban a kormányzati ígéretekben, melyeket már 2011-ben bejelentettek, ám semmi nem lett belőlük.
