Ismét új kormánya lesz Olaszországnak, bő két év alatt már a harmadik. A baloldal ifjú titánja, Matteo Renzi vinné keresztül a szakértők és a társadalom jelentős része által régóta szorgalmazott reformcsomagot, mellyel letörnék a rekordmagas munkanélküliséget és fenntartható növekedési pályára állítanák a gazdaságot. A kritikusok ugyanakkor óva intenek attól, hogy bárki is gyors reformokra számítson.
A Bloomberg oldalán egy több mint 12 perces videó jelent meg, melyben közérhetően magyarázzák el azt, hogy miért alakult ki az eurózóna, mi vezetett az euróválsághoz, és hogyan is áll a helyzet most.
Dollármilliárdokkal dobálózik Kína, ha a régiónkat illető infrastrukturális beruházásokról van szó. Orbán Viktor pedig szívesen venné, ha Kína részt venne a közép-európai térség fejlesztésében, mivel szerinte az Európai Unió kiszállt a térség infrastrukturális beruházásainak finanszírozásából. A kínai pénz ugyanakkor nem helyettesítheti egy az egyben az uniós pénzeket, ráadásul kérdéses az is, hogy érdemes-e a kísérleti nyúl pozíciójába kerülnünk.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint Magyarország GDP-je 2013. IV. negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az NGM szerint hasonló dinamikus növekedésre 8 éve nem volt példa Magyarországon. Az elemző szerint ugyanakkor kérdéses a növekedési dinamika fenntarthatósága, ha a versenyszféra nem képes átvenni a növekedés dinamikáját, akkor a GDP-növekedés 2015 után visszaeshet 1-2 százalék közé.
A kelet-európai régió gyengének tűnő országaival foglalkozik friss elemzésében a Reuters. A hírügynökség eddig nem hallott kifejezést használt, a "rázós hatok"-at a korábbi "törékeny ötök" után. A hatodik felzárkózó elem Magyarország lehet.
Felgyújtott kormányzati épületek, autók látványa kíséri a boszniai városokban a múlt héten kirobbant tüntetéseket. A demonstrálók az ország pocsék gazdasági helyzete miatt vonultak az utcára, a kilátástalanság hajtja a tüntetők jelentős részét. Majdnem két évtizeddel a boszniai háború lezárulta után az etnikailag megosztott állam a nemzetiségi pártok béklyójában vergődik, s emellett az uniós csatlakozás is a távolba vész. Mi lesz veled, Bosznia?
A vásárlási kényszer egyre inkább globális problémává válik egyes kutatók szerint, felmérések szerint az amerikaiak 6-10 százaléka küzdhet "krónikus vásárlási gondokkal". A Fox Business összeszedett négy okot, ami kiválthatja a folyamatos túlköltekezést.
Újra a nemzetközi híroldalak, gazdasági lapok címoldalára került Magyarország, elsősorban a forint árfolyamának utóbbi két hétben tapasztalt zuhanásával érdemeltük ki az előkelő helyet. Hazánk mellett ugyanakkor még tucatnyi másik állam sínylette meg igazán az utóbbi két hét vesszőfutását, a feltörekvő piacokon hatalmas átrendeződésnek vagyunk tanúi. Miért mi? Miért épp most, és mi következhet mindebből? A hvg.hu kiskátéja a feltörekvői piaci turbulenciákról.
A bevándorlás korlátozásának, iletve a munkaerő szabad áramlását biztosítós EU-svájci kétoldalú megállapodások felbontásának lehetőségéről szóló vasárnapi svájci népszavazás tétje hatalmas, egy esetleges negatív eredmény katasztrofális következményekkel is járhat az ország gazdaságára nézve. Az unió ugyanis nem is nagyon rejti véka alá, hogy amennyiben az EU-hoz ezer szállal kötődő ország a szigorításról dönt, az a már kivívott gazdaság engedmények sorának elveszítésével is járhat.
Szerbia szárnyalni látszik. Külföldi befektetők sora tervezi a nyugat-balkáni országba történő betelepedést, sőt több nemzetközi cég már komoly pénzeket is befektetett a 15 éve még háború tépázta államba. Szerbia átformálná a róla kialakult háborús bűnös képét, és egyre inkább az Európai Unió és a külföldi befektetők felé fordul. Gazdasági mennyország épül az országban, vagy annyira mélyről jönnek, hogy bármilyen pozitív lépés hatalmas eredmény?
Szeretjük magunkat a közép-európai régió más országaihoz hasonlítani. De másokkal összehasonlítva hogyan áll a szénája az úgynevezett magyar középosztálynak? Ha már a nyugat-európai középosztályhoz nem is, de a régióbelihez mérhetjük magunkat egyáltalán?
Amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan mennének is. Kelet- és Dél-Európa egy részéről menekülnek a nyugati bankok, az egy évtizede még pénzügyi mennyországnak tartott régió bankrendszereiben drasztikus átalakulás megy végbe. Osztrák helyett orosz szereplők felbukkanása, valamint az állam nagyobb szerepvállalása jellemzi a térséget. Mi jöhet a nyugati bankok távozása után? Egy fejezet zárul most le a régió bankrendszereinek történetében?
A fejlődő világban kevesebb lesz a pénz, kisebb lesz az éltető likviditás, magasabbak lesznek a kamatok. Ez önmagában nem lenne baj, de a buborékok leeresztése általában nem mentes a pánikoktól, összeomlásoktól, és most éppen egy ilyen pánik közepén vagyunk – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében, melyben az utóbbi napok devizapiaci helyzetét elemzi.
Hogyan lehet eredményes egy jegybank, ha azok az adatok és előrejelzések, melyre alapozva a döntéseit meghozza, teljességgel bizonytalanok? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztere a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogján vendégcikkben magyarázza el, hogy a 2013-as év trendfordító év volt Magyarországon, a a kormány gazdaságpolitikájának sikerei már látszanak, hazánk pedig visszanyerte pénzügyi szuverenitását is. A miniszter szerint a magyar kormány gazdaságpolitikájának eredményességét nemzetközi szervezetek és bel-, illetve külföldi elemzők is elismerik.
A görögországi kisvállalkozások intézetének 2013-as éves jelentése szerint az ország háztartásai gazdasági szempontból "fulladásközeli" állapotban vannak. A túlélésre törekvés ráadásul hatalmas bizonytalanságot eredményez, mely a politikai rendszerbe vetett hitet is erodálja. A jelentés megjegyzi, hogy Görögországban a háztartások 40 százalékában van legalább egy munkanélküli, 2010-hez képest pedig a háztartások 95 százaléka rendelkezik kevesebb jövedelemmel.
Argentínában már megint baj van. A helyi fizetőeszközt, a pesot a kormány ugyanis több mint 12 százalékkal értékelte le csütörtökön, miután a jegybank nem adott el dollárt megtámogatni a gyengülő árfolyamot. Tavaly decemberben az infláció mindeközbn 28 százalék fölé kúszott. A mostani leértékelés a legnagyobb 2002 óta. Cristina Fernandez de Kirchner államfő a leértékeléssel igyekszik életet lehelni az argentín gazdaságba, ám a devalváció elemzők szerint nagyobb gazdaságpolitikai irányváltás nélkül visszaüthet.
Több kritikus szerint is fantasztikus volt a tavalyi év a mozitermést nézve, ám egyesek azt is hozzáteszik, hogy gazdasági okai is vannak, hogy ennyi jó filmet készítettek 2013-ban.
Szerdán kezdődik és szombaton ér véget a világ politikai és gazdasági vezetőinek hagyományos éves "dzsemborija", a davosi Világgazdasági Fórum. A rendezvény egyre inkább egy hatalmas, celebekkel megtűzdelt látványkonferenciára hajaz, ahol a diplomáciai események, különböző fejlesztési programok elindításának bejelentése mellett a networking az igazi érték. A hírességek oldják a száraz gazdasági témát, emellett intenzív médiafelhajtást is csapnak. Az idei rendezvényen mellesleg három magyar lesz jelen.
Legalább húszmillió dél-koreai banki ügyfél személyes adatai juthattak illetéktelen kezekbe az ország egyik legsúlyosabb adatlopása következtében - közölte a szöuli pénzügyi felügyelet vasárnap.
