A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2013. IV. negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta. A JP Morgan  londoni befektetési részlegének szakértői 2,3 százalékos, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai GDP 2,5 százalékos növekedést vártak a negyedik negyedévre.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal
növekedett a bruttó hazai termék.

A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől
eltérhetnek – közölte a KSH. Az éves GDP-növekedés a KSH negyedik negyedéves gyorsbecslését is beszámítva 2013-ban 1,1 százalék volt.

Ipar, mezőgazdaság, építőipar

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommentárja szerint a növekedéshez mindhárom termelő ágazat, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar egyaránt hozzájárult. A mezőgazdasági termelés dinamikus növekedéséhez a 2012-esnél lényegesen kedvezőbb időjárási viszonyok is hozzájárultak. Az ipari termelés 5 százalék felett növekedett, amit támogatott a külső kereslet élénkülése, az elmúlt időszak autóipari kapacitásbővítése és a magára találó belső kereslet.

A gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól mutat az is, hogy több mint 4 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték. A versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre – írja közleményében az NGM. További pozitívum, hogy a munkanélküliek száma is számottevően, mintegy 70 ezer fővel csökkent egy év alatt.

Továbbra is az autóipar a motor

Stiller Ákos

A gazdaság növekedése, a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli – írja az NGM. Ezzel párhuzamosan tovább javítja az államháztartás egyenlegét is. A kilátások kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak – zárul a közlemény, mely emellett kiemeli, hogy hasonló dinamikus növekedésre 8 éve nem volt példa Magyarországon.

Ha az állam nem épít, nincs ekkora növekedés

Meghaladja az elemzői várakozásokat a negyedik negyedévi növekedés – fejtette ki a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Török szerint pozitív ez az eredmény, az építőipar teljesítményét pedig fontos kiemelni. Az építőipar teljesítménye utoljára 2005-ben volt a csúcson, és bár volt olyan negyedév amikor nőtt a szektor teljesítménye, éves szinten az utóbbi években nem volt éves növekedés.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az új ipari kapacitások is hozzájárulnak a növekedéshez, termelői oldalról van bővülés, ám a szolgáltatások területén ugyanakkor egyelőre még stagnálás látható. Török hozzátette, hogy a GDP felhasználói oldalán a nettó export már évek óta pozitívan járul hozzá a növekedéshez, és tavaly a közösségi (állami) fogyasztás mellett a lakossági is bővülni tudott. Mindent összevetve lehetett számítani a 2 százalékot meghaladó növekedésre – hangsúlyozta a Raiffeisen vezető elemzője.

A fő kérdés ugyanakkor Török szerint az, hogy mennyire fenntartható ez az ütem. A tavalyi 1,1 százalékos bővülésnél gyorsabb lehet az idei GDP-bővülés, a Raiffeisen elemzője szerint 2 százalék körül lehet a reális, plusz-mínusz fél százalékos hibahatárral. A növekedés mozgatórugói – a mezőgazdaság kivételével (ez a szektor eléggé időjárásfüggő) – kitarthatnak idén és jövőre is, ám fő kérdés, hogy mi lesz 2015 második fele után. Az építőipart ugyanis döntően az állami beruházások – vasút-, illetve útépítés, stadionok felhúzása – hajtják, ez viszont hosszabb távon nem fenntartható Török szerint. Ha megnézzük az állami beruházásokon kívüli építőipart, akkor a lakásépítéseknél katasztrofális számokat látunk, és bár a vállalatoknál látható kis mozgás, ez önmagában nem lesz elég a fenntartható növekedéshez – hangsúlyozta a Raiffeisen elemzője. Ha nem képes a versenyszféria átvenni a növekedés dinamikáját, akkor a GDP-növekedés 2015 után visszaeshet 1-2 százalék közé – tette hozzá az elemző.

Autóipar és uniós pénzek

A KSH által közölt előzetes adatok alapján 2,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2013 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Ez meghaladja mind az Erste 2,1 százalékos várakozását, mind a Reuters által megkérdezett elemzők átlagos előrejelzését – közölte az Erste a GDP-eredményt kommentáló elemzésében. A harmadik negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal nőtt a GDP volumene, szemben az Erste 0,1 százalékos várakozásával. A 2012-es 1,7 százalékos recesszió után 2013 egészében 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság, az Erste korábban 0,8 százalékos növekedést várt.

A GDP-bővülést továbbra is a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar ágazatok fűtötték. A mezőgazdaság a 2012-es rendkívül gyenge év után alacsony bázisról tudott emelkedni, az ipart elsősorban az autóipari kapacitásbővítések fűtik, az építőipar pedig nagymértékben az EU pénzből finanszírozott állami beruházásoknak köszönhetően tudott elrugaszkodni a 15 éves mélypontról. A részletes bontást csupán márciusban ismerhetjük meg, nagy kérdés, hogy a negyedik negyedévben már megindult-e a lakossági fogyasztás a GDP felhasználási oldalán – áll az Erste elemzésében.

A mezőgazdaság is hozzájárult a tavalyi növekedéshez

ORFK / H. Szabó Sándor

Idén az Erste szerint gyorsulhat a növekedés, 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság, amit ezúttal az export helyett már inkább a lakossági fogyasztás és a beruházások sokéves mélypontról való elrugaszkodása táplálhat. Az alacsony infláció ugyanis a reálbérek emelkedéséhez vezet, ami elsősorban az alacsonyabb jövedelműek fogyasztási kiadásainak növekedésében jelentkezhet. Ezt részben ellensúlyozhatja a továbbra is erős lakossági hitelleépülés, ami még évekig meghatározó elem lesz a hazai gazdaságban – közölte az Erste.

Az év/év alapú fogyasztói árindex 0 százalékra csökkent januárban, ami a tavaly januári magas bázisnak köszönhető (akkor az árak 0,8 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt). Ez majdnem megegyezik az Erste mínusz 0,1 százalékos várakozásával, de elmarad a 0,3 százalékos piaci konszenzustól. A hónap során 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, amit elsősorban az élelmiszerek jelentős, 1,3 százalékos, szezonális okokra visszavezethető növekedése táplált. Utóbbi az inflációs érzetet is emeli, így nem gondoljuk, hogy teljesen eltűntek volna a drágulással kapcsolatos várakozások – áll az Erste elemzésében.

Februártól már kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet a fogyasztói árindex az Erste szerint. Az infláció emelkedése az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz. Az elektromos áram és gázár csökkentések harmadik körével egyelőre nem kalkuláltunk, ezt azonban ellensúlyozhatta a forint idei gyengülése. Éves átlagban 305-ös árfolyamot várunk, szemben a tavalyi 296,9-es értékkel. Ez az inflációban pedig pont ellensúlyozhatja az újabb rezsicsökkentés hatását, így tartjuk az 1,3 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzést – írta az Erste elemzésében.

 Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!