Az ezredforduló óta, ami Szerbiában egybeesett az ország demokratikus államberendezésének kiépítésének kezdetével, a nyugat-balkáni ország Kelet-Közép-Európa egyik első befektetési célpontjává vált.

Az utóbbi majdnem 15 évben ugyanis Szerbiának többek között olyan topbefektetőket és bankokat sikerült az országba becsalogatnia, mint a norvég Telenor, az olasz Fiat, az orosz Gazprom, a német Stada, az amerikai US Steel, az olasz Intesa Sanpaolo, az emirátusokbeli Etihad Airways, vagy a belga Delhaize-csoport. A balkáni állam ráaádásul az uniós tagság előszobájáig is jutott. A külföldi cégek megjelenése, illetve a politikai rendeződés éles kontrasztot mutat az 1990-es évek háborúihoz és káoszához képest.

Messziről indultak

Szerbia nagy utat járt be, míg egyáltalán szóba kerülhetett az ország EU-csatlakozása. A délszláv háború és Szerbia 1999-es NATO bombázása után Szlobodan Milosevics 2000-ben kénytelen volt átadni a hatalmat a demokratikus erőknek. Az ország normalizálódása megindult, ám 2003-ig folyamatos politikai krízisben volt az ország, mely Zoran Gyingyics miniszterelnök 2003-as meggyilkolásában csúcsosodott ki. A merényletet követően a reformpárti erők kerültek a kormányrúdhoz, és Borisz Tadics elnökké választásával Szerbia útja az uniós integráció irányába megszilárdult.

Szerbia már az EU ajtaján kopog

AFP / Alexa Stankovic

A Montenegróval ekkor még államszövetségben létező Szerbia 2006-tól már a korábbi jugoszláv tagköztársaság nélkül folytatta tovább állami létét, 2009-ben be is adták az uniós csatlakozási kérelmüket, 2012. március elején pedig Szerbia hivatalosan is tagjelöltstátuszt kapott Brüsszelben.

"A második világháború vége óta ez Szerbia életének legfontosabb napja"

Idén január második felében, ahogyan azt már korábban megírtuk, hivatalosan is megkezdődött Szerbia uniós csatlakozási folyamata. A teljes jogú tagságig vezető úton 35 fejezetben tárgyalják a szerb joganyag unióssal történő harmonizációját. Ezúttal a korábbi EU-s gyakorlattól eltérően azonban a legérzékenyebb pontokkal, mint például a jogállamisági kritériumok, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozó fejezetek kerültek legelőször napirendre.

A tárgyalások megkezdésével kapcsolatban Ivica Dacsics szerb miniszterelnök kijelentette, hogy a második világháború lezárása óta az egyezkedés megkezdésének dátumát tartja Szerbia legfontosabb napjának, és állítása szerint legszívesebben múzeumba küldte volna a tollat, amennyiben aláírással bármilyen dokumentumot hitelesítenie kellett volna aznap Brüsszelben. A szerb miniszterelnök, aki kormánya hatalmas eredményeként könyveli el a tárgyalások megindulását, úgy nyilatkozott az EU mind a 28 tagállamából delegált küldöttségek előtt, hogy "megleptünk titeket, amiért az elvárásaitok olyan alacsonyak voltak velünk szemben".

Saját beszédében még hangsúlyozta, hogy Szerbia végre látványosan is rálépett az útra, melynek végén mindenki annak fogja látni, ami lenni szeretne: EU-tag és nem háborús bűnös – olvasható az euobserver.com uniós témákkal foglalkozó hírportálon.

Befektetési mennyország?

Az EU-hoz való közeledésen túl Szerbia az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetett külügyi kapcsolatainak fellendítésére, és nem csak az eddig megszokott irányokban. Január végén az etióp fővárosban számos afrikai országgal tárgyaltak, csalogatják az orosz partnereket, Bosznia-Hercegovinával és Indiával Szerbiában történő közös befektetésről egyezkedtek, utóbbi esetben összesen száz projektről tárgyaltak, mintegy hétmilliárd euró összértékben.

Nyilvánvaló, hogy az uniós csatlakozási folyamat megindulása felbátorította a szerbeket és az EU támogatását bírva egyre komolyabban lobbiznak a külföldi befektetők kegyének elnyeréséért. E törekvésüket támogathatja a folyamatosan javuló szerb befektetési környezet: a Világbank és az IFC felmérése szerint 2013-ra az azt megelőző évek 91. helyéről, látványos fejlődéssel a 42. legkedvezőbbé befektetési hellyé vált Szerbia az induló vállalkozások számára – írja a Tmf-Group vállalati tanácsadó cég.

Áruházlánc, ékszer, hotel

A BalkanInsight.com értesülései szerint a már korábban pedzegetett német Lidl áruház üzletnyitásain túl, az osztrák Swarovski 2014 végén tervez gyárat nyitni Szabadkán, ezzel is növelve a beruházások összértékét, és talán példát adva a tovább jelentkezőknek. A legnagyobb dobás mégis a szerb miniszterelnök Donald Trumppal történt tárgyalása volt a belgrádi védelmi minisztérium NATO által 1999-ben lebombázott volt épületét illetően, amely területen az amerikai milliárdos luxusszálloda nyitását fontolgatja. A dubaji Burj Khalifa építtetője pedig állítólag azon gondolkodik, hogy több mint 2,2 milliárd eurót fektet be a belgrádi ingatlanpiacon. A külföldi működőtőke (FDI) áramlik az országba, Szerbia úgy is hirdeti magát, mint a régió egyik legvonzóbb befektetési célpontja.

Beindult hát végre a várva várt gazdasági pezsgés Szerbiában, a Fiat 2012-es gyárnyitása átszakíthatta a gátat, vagy csak a felszínen tapasztalható élénkülés?

Külföldi bizalom, látszatintézkedések

Az ország valós piaci és gazdasági helyzetéről ugyanakkor ellentmondásosak a hírek, és a kormány reformokkal szembeni valódi elköteleződése is többször megkérdőjeleződik. Habár számos elemzésben, így például a német kereskedelmi kamara 2013-as Szerbiára vonatkozó konjunktúrajelentésében is gazdasági javulásról számolnak be, sokatmondó lehet, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások megindulásával párhuzamosan a Fitch Ratings januárban leminősítette Szerbia államadós-osztályzatát – éppen úgy, ahogyan ezt a Moody’s is tette még a tavalyi évben. A szerb gazdasági miniszter mindeközben január végén, az EU-s tárgyalások kezdetét követően lemondott posztjáról. Szasa Radulovics azért távozott posztjáról, mivel úgy gondolta, hogy nem kapott kellő támogatást a kormánytól a szükséges gazdasági reformok végrehajtásához, melyekre éppen a befektetői környezet további erősítésére lett volna szükség – mondta el kérdésünkre Huszka Beáta, a Magyar Külügyi Intézet Nyugat-Balkán szakértője.

Kétséges tehát, hogy mekkora az elköteleződés a szerb kormány gerincét adó Szerb Haladó Párt (SNS) részéről a tényleges reformok iránt, ha az oly sokszor hangsúlyozott "reformelvűség" hiánya miatt mond le az egyik miniszterük.

Első ránézésre furcsának tűnik az is, hogy elnézve a gazdasági mutatókat, ilyen pozitívnak ítélik meg a befektetők és nemzetközi szervezetek a szerb üzleti környezetet. A tavalyi év szerény gazdasági növekedését – 2013-ban az előzetes adatok szerint is hasonlóan alacsony, 1,8 százalék körül lehetett a gazdasági növekedés – elsősorban az export éltette, melyhez főként a járműipari vállalatok, így például a Fiat járultak hozzá. 2014-re csupán ennél alacsonyabb, mindössze 1-1,5 százalékos növekedést irányoznak elő Szerbiában az elemzők.

A gazdaság helyzetét tovább árnyalja, hogy a lakosság a német konjunktúrajelentés szerint rövid és középtávon nem számíthat számottevő béremelésre, és ennek hozadékaként alacsony marad a belső fogyasztás szintje az országban, melyet ráadásul a 2012-es áfaemelés még inkább visszavetett. A kormányzat gazdasággal kapcsolatos pozitív kommunikációjára rácáfolhat a tartósan húsz százalék körüli munkanélküliség, és az a tény is, hogy bár Szerbia nagyon mélyről igyekszik magát felverekedni, egy feltörekvő államhoz képest igen szerény GDP-növekedéssel számolhat – írja a Financial Times.

Azt kommunikálják, amit a piac hallani akar

A szerb kormány Árokszállási Zoltán, az Erste Bank régióval foglalkozó, bécsi elemzője szerint is a lehetséges legjobb forgatókönyv szerint lejátszódó eseményeket és az ország gyors fejlődését kommunikálja a piac felé, nyilvánvalóan a gazdaság élénkítésének céljával. Habár pozitív kommunikációja nem jelenti száz százalékig azt, hogy minden rendben lenne – hiszen 5-6 százalékos a költségvetési, és hasonlóan magas a folyó fizetési mérleg hiánya –, Árokszállási Zoltán összességében bizakodó a szerb piacot illetően, és hozzátette, néhány éves távlatban egyértelmű a fejlődési pálya. Elmondása szerint Szerbia előtt még azok az intézményi változások állnak – ilyen például rövid távon a munkapiaci, privatizációs és csődtörvény elfogadása, hosszú távon pedig a civil szféra megerősödése –, melyek szintén tartósan fellendíthetik az ország gazdaságát.

Főbb külföldi befektetések Szerbiában 2011-ben

Serbia Investment and Export Promotion Agency (SIEPA)

Az Erste elemzője úgy véli, hogy bár eleinte történhetnek majd "fájdalmas lépések", gazdasági megszorítások, melyeket vélhetően a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás kényszeríthet majd ki az országban, a kivárás időszaka után egyértelműen jó esélye lehet Szerbiának a gyors növekedésre.

Szerbia feljövőben

Az ország gazdasági berendezkedése változásának jó előjele Árokszállási Zoltán szerint a külföldi befektetői nyitás, amit ő egy természetes öngerjesztő folyamatnak lát. Az Erste elemzője nem jelentette ki egyértelműen, hogy egy hatalmas piaci robbanásról lenne majd szó az elkövetkezendő negyedévekben Szerbiában, de azzal számol, hogy 2-3 éves távlatban egyre több külföld cég jelenik majd meg az államban.

Az Erste régiós elemzője elmondta, hogy az uniós csatlakozás folyamata fontos horgonyként szolgál minden ország, így Szerbia esetében is a külföldi befektetők vonzására, a tervezett reformokkal pedig az ország, ha kisebb buktatókkal ugyan, de hosszú távon ténylegesen növekedési pályára állhat. Árokszállási szerint tízéves távlatban, az uniós csatlakozás tervezett időpontjára a szerb állampolgárok is jobb életszínvonalon élhetnek majd.

Fiat 500L-t, Szerbiából

AFP / Alexa Stankovic

A már most élénkülő befektetetési kedvet Árokszállási azzal magyarázza, hogy a piac kilátásait a tervezett reformok és a csatlakozás fényében sokan már most jónak tartják, és bár a valós gazdasági mutatóknál jobbakról szól a kormányzati kommunikáció, nincs szó a külföldiek megtévesztéséről, hiszen a befektetési környezet várhatóan valóban jelentősen javulni fog az előttünk álló években.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!