Bár a második Orbán-kormány alapjaiban szeretett volna átformálni több nagy állami rendszert, egyes esetekben inkább csak félkész munkáig jutottak, más területeken pedig félresiklott az átalakítás menete. Nyugdíjrendszer, öngondoskodás, közlekedés – a nagyobb területek közül csak egy pár, ahol nagy elánnal vágott bele a kormány az átalakításokba, ám nem mindig a korábban betervezett, megígért eredményt sikerült összehozni.
Hasítani fog idén a magyar gazdaság, legalábbis az utóbbi évek teljesítményéhez képest mindenképpen – több független szervezet és a kormány prognózisa is ezt támasztja alá. Örömre azonban semmi ok, közgazdászok ugyanis már évek óta mondják, sőt az új kormány felállásáról szólva is ezt emelik ki igen előkelő helyen, hogy potenciális növekedésünk a 0 és 1 százalék közötti tartományban mozog, vagyis a jelenlegi gazdasági feltételrendszer mellett ennyit tudunk magunkból kipréselni. Az uniós – és régiós – átlaghoz így nem fogunk tudni felzárkózni.
Oroszország kínai sertéshús importjával tervezi kiváltani az afrikai sertéspestis járvány miatt betiltott európai behozatalt - írja az orosz The Moscow Times hírportál.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Hiába a rendkívül negatív nemzetközi visszhang, a külföldi tőke menekülése és a Krím fejlesztésének horrorméretűre becsült költségei, Vlagyimir Putyin rendszere olajozott gépezetként annektálja a félszigetet. Helyiek szerint a bankoknál van komolyabb fennakadás, ám az ellátás összeomlásától nem tartanak. Sőt, a nyugdíjak háromszorosára nőttek. Milyen az élet az elcsatolt félszigeten? Jelentés a Krímből.
Az elmúlt száz évben a gazdasági gondokra megvolt a megoldás: a stabil növekedés. De vajon mi oldja meg a közeljövő problémáit, ha a növekedés lelassul? Egyes közgazdászok szerint az új megoldás az erősebb újraelosztás lesz.
Interaktív infografikában foglalták össze a brüsszeli Bruegel Intézet kutatói, hogy mely uniós tagállamok aggódhatnak igazán, ha az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetne be Oroszország ellen. Gáz, külkereskedelem, befektetések – minden egy felületen. Nem meglepő módon a keleti tagállamok kötődnek jobban az oroszokhoz, ám például a finnek, vagy a görögök is csúnyán megégethetik magukat.
Van egy olyan állam a Földön, ahol nem a pénz hiánya, hanem a pénzbőség okoz problémákat. Norvégia feldolgozóiparát az ország olajvagyona komoly mértékben teszi versenyképtelenné a magas bérek miatt, a szűkebb esztendőkre félrerakott dollárok pallosként nehezednek az ország gazdaságára. A hatalmas vagyon ugyanakkor csábító is: a kormány különböző programokra költene belőle, ám kérdéses, hogy a beruházások nem fokoznák-e a versenyképesség erodálódását.
Vlagyimir Putyin ma bejelentette, hogy tiszteletben tartják Ukrajna határait, igaz, Krím csatlakozását Oroszországhoz örömmel vették, amire Ukrajnában a hadseregnél részleges mozgósítást rendeltek el. A Krím miatt kialakult parázs helyzetben az EU szankciókat vezetett be, melyek még nem húsba vágóak egyik fél számára sem, ám egyesek szerint az utóbbi 25 év legkomolyabb európai konfrontációjává fajulhat mindez. Egy gazdasági eszközökkel vívott új hidegháború elé nézünk?
Természetesen a földgáz és az olaj miatt. Legalábbis az euobserver.com oldalon publikáló két brit újságíró szerint csak propaganda az orosz ajkú népesség kisegítése, és a közös történelem hangsúlyozása. Ukrajna partjai mentén a Fekete-tenger alatt ugyanis arra mutatnak a jelek, hogy komoly szénhidrogénvagyon található.
Gyorsan befutotta a magyar sajtót február végén a hír, hogy jön a félszocpol, ám az értesülés kacsának bizonyult. Használt lakás vásárlására gyermekek után – egyelőre – nem lehet támogatást igényelni. Az ingatlanpiac ugyanakkor epekedve várna valamilyen pluszlöketet, mivel a jelenleg olcsón elérhető hitelek és az olcsó ingatlanok sem hoztak még áttörést. A félszocpol lehetne egy ilyen komoly impulzus?
Magyarország egyre kevésbé van ráutalva a külső forrásokra, vagyis a gazdaságunk egyre inkább függetlenné válik a külföldről érkező sokkokkal szemben is. Folyó fizetési mérlegünk stabil többletet mutat, ezzel pedig a magyar jegybank közgazdászai szerint védjük magunkat a feltörekvő piacok utóbbi hónapokban tapasztalt válságától.
Felmondta a választási kampányban kötelező, kormányzatot dicsérő leckét Varga Mihály csütörtökön egy gazdasági konferencia első előadójaként. A nemzetgazdasági miniszter szerint mindennek az alapja a kormány iránti bizalom, és egyre jobbak a mutatók is.
Úgy néz ki, végérvényesen kipukkadt a kínai hitellufi. Egy kisebb napelemgyártó cég ugyanis bejelentette, nem képes kibocsátott kötvényei után járó kamatokat kifizetni. A vállalat megsegítésére – a modern kori kínai történelem során most először – nem rohannak a helyi önkormányzatok, és az állam sem: jönnek a céges csődök. A pénzügyi rendszer ezzel viszont tisztulásnak indulhat, még ha ennek igen komoly áldozatai is lesznek. Paradox módon ez pedig újabb "adag" kapitalizmust hoz a már egyre inkább csak nevében kommunista Kínába.
Míg a többi régiós országban lényegesen alacsonyabb az állami kiadások szintje, addig Magyarország arányaiban majdnem úgy költ, mint Hollandia vagy Olaszország.
Lengyelország 7-9 év alatt zárkózhat fel az európai uniós átlagbérhez, ami le fogja lassítani a kivándorlási hullámot - közölte vasárnap Donald Tusk miniszterelnök a 30 százalékos munkanélküliségi rátával küszködő észak lengyelországi Bartoszyce városban.
Svájci székhelyű vállalatokat vett célba az írországi Industrial Development Agency (IDA) ipari fejlesztési ügynökség, hogy áttelepülésre vegye rá őket - írja a Schweiz am Sonntag svájci hírportál.
Most vasárnap a szavazóurnákhoz járul Magyarországnak az a fele, amely ki szeretné fejezni akaratát abban a tárgykörben, hogy melyik politikai erő irányítsa az országot a következő négy évben. Bár a pártok programjai – már amelyik készített ilyet – elkészültek, sok helyen foghíjasak, ám mi most támpontot kívánunk adni a politikai erőknek, hová lehet érdemes nyúlni. Olvasóinkat kérdezzük, hogy milyen gazdasági intézkedéseket látnának szívesen a következő kabinettől.
Japán megteheti, hogy fenntartja az extra laza monetáris politikát, az USA viszont nagyon nem.
Habár az elmúlt 10 évben Magyarország valóban erősen lemaradóban van a térségtől, ám Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a közgazdászok többsége jelentősen túlbecsli a hazai és a lengyel, szlovák, cseh gazdaság növekedési potenciálja között a különbséget. Szerinte az utóbbi évek kiigazításai következtében 3-10 százalékkal lehet kisebb a magyar GDP, mint a megszorítások nélkül lenne. A mostani versenyellenes, voluntarista gazdaságpolitika ellenére 2-3 százalékos GDP-bővülésre lehetünk képesek, megfelelő gazdaságpolitikával pedig akár a 7 százalék sem elképzelhetetlen Zsiday véleménye szerint.
