Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az idén már ismét gyarapodott Svájcban a leggazdagabbak vagyona, miután a tavalyi válságos évben érzékeny veszteségeket kellett elszenvedniük. Az alpesi ország leggazdagabb lakója immáron az egymást követő kilencedik évben a svéd Ingvar Kamprad, az Ikea alapítója.
A svájci Bilanz gazdasági magazin pénteki beszámolója szerint a 300 leggazdagabb svájci vagyona 21 milliárd frankkal, azaz 16 milliárd euróval gyarapodott az idén, miután tavaly és tavalyelőtt összességében 80 milliárd frankkal lettek szegényebbek. Vagyonuk most becslések szerint 470 milliárd frankra tehető, miközben az egész ország megtermelt hazai összterméke 300 milliárd frank körüli.
Az első helyen álló svéd bútorgyáros vagyona 3 milliárd frankkal 38-39 milliárdra duzzadt az idén, a második helyen a Roche gyógyszergyár tulajdonosai - Hoffmann és Oeri család - állnak annak ellenére, hogy a vállalat részvényeinek gyengülése miatt vagyonuk 2 milliárd frankkal 13-14 milliárdra olvadt. Az idei felemelkedők között van a harmadik helyen álló, a C and A divatláncot alapító Brenninkmeijer família 12-13 milliárd frankra tehető vagyonával. Az első tízben található az orosz oligarcha, Viktor Vekszelberg, aki egyebek mellett az orosz kőolaj- és alumíniumiparban szerzett érdekeltségei révén gazdagodott meg.
A Bilanz 1989 óta készít listát a svájci szupergazdagokról, akkor a 100 leggazdagabbnak 66 milliárd frank volt a vagyona.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.