Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a naptárhatás kiszűrésével és anélkül, míg 2010 második negyedévével összevetve 0,8 százalékkal bővült - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A részletes adatok szerint a gazdaság teljesítménye az első három negyedévben 0,9 százalékkal bővült, ami megegyezik a korábban közölt gyorsbecsléssel. A harmadik negyedévre a KSH az Ecostattal készített közös gyorsbecslése alapján kicsit kisebb, 1,6 százalékos éves GDP-növekedést várt.
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéven át tartó csökkenése már 2010 első negyedévében megállt, a harmadik negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye. A bruttó hazai termék volumene a harmadik negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 2,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Szezonálisan kiigazított adatok szerint 2010 harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 0,3 százalékos mérséklődést, míg az ipar 2,3 százalékos, az építőipar 0,7 százalékos, a szolgáltatások pedig összességében 0,1 százalékos növekedést mutatott.
A háztartások fogyasztási kiadása 1,1 százalékkal nőtt, a kormányzattól származó természetbeni juttatások pedig 0,8 százalékkal emelkedtek. A közösségi fogyasztás 0,8 százalékkal, a végső fogyasztás 1,3 százalékkal emelkedett. Az export 2,2, míg az import 3,7 százalékos emelkedést mutatott.
A KSH adatai szerint a mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt csökkenő terméseredmények miatt tovább esett, 15,2 százalékkal. Az ipar hozzáadott értéke azonban továbbra is jelentősen, csaknem 11 százalékkal nőtt, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,5 százalékos bővülésnek köszönhetően. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén. Az építőipar hozzáadott értéke a korábbinál enyhébb, 4,2 százalékos mérséklődést mutatott. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együtt 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4 százalékkal emelkedett, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző negyedévekkel ellentétben csaknem 2 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott - részben az alacsony bázis hatására - a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, összhangban a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével. A KSH adatai szerint a szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,3 százalékkal emelkedett, amelyben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5 százalékkal mérséklődött. A pénzügy, az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatásokon belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye csökkent, elsősorban a biztosító ágazat miatt, a biztosítások élet és nem-életbiztosítási díjbevételeinek visszaesésével.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása hét negyedév után először nőtt - 1,2 százalékkal - a harmadik negyedévben, 0,8 százalékponttal járulva hozzá a GDP változásához. A háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal emelkedett, részben a kiugróan alacsony bázis miatt, ahol ugyancsak hét negyedévvel ezelőtt volt utoljára növekedés. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3 százalékkal bővült. A közösségi fogyasztás 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Összességében a végső fogyasztás 1,3 százalékkal bővült.
A bruttó-állóeszköz felhalmozásnál a visszaesés az előző negyedévinél kisebb mértékű, 2,6 százalékos volt, ami 0,6 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A nemzetgazdasági ágak többségében növekedés jelentkezett, amelyben a bázishatásnak volt jelentős szerepe. A feldolgozóipar és az oktatás nemzetgazdasági ágazat beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikai termék gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A KSH szerint a készletek állománya a harmadik negyedévben emelkedett, miután a feldolgozóipar néhány fontos húzóágazatában készletnövekedés jelentkezett. A belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 0,3 százalékkal nőtt.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 497 milliárd forint aktívum keletkezett, romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene továbbra is hasonló mértékű 13,9, illetve 13 százalékos növekedést mutatott. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke az idei harmadik negyedévben 0,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A rendelkezésre álló adatok szerint Görögország, Hollandia és Románia kivételével minden tagországban növekedés volt.
