Változásokat hozhat a végtörlesztés a pénzügyi szférában, a devizahitelek előtörlesztésére ugyanis felhasználható a lakáskasszás-megtakarítás, az életbiztosítás, vagy az önkéntes nyugdíjbiztosítás is.
A magyar kormány ismét hatalmi döntéssel akarja felülírni a hitelfelvevők és a bankok magánjogi szerződéseit, ami jogállamban tilos, újabb súlyos csapást mér a már eddig is súlyosan megroppant befektető bizalomra – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfői gyorselemzésében.
Az árfolyamgát igénylésekor a lakástakarék-pénztári (LTP) megtakarítással kombinált bankhitel esetén figyelemmel kell lenni az LTP lejárata miatti, eleve tervezett tehernövekedés időzítésére és összegére is - hívja fel a figyelmet a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére reagálva, amely szerint az árfolyamgát választása esetén egyes LTP-konstrukciós hitelek törlesztőrészlete akár 40 százalékkal is emelkedhet.
Az európai adósságválság negatív hatásai – a legújabb görög mentőcsomag hatására – enyhültek, de a súlyos árnyék nem tűnt el Európa, s ezen belül hazánk, fölül – írja a GKI elemzése.
Júliusban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének csökkenése. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a csökkenő trend hónapok óta tart, s az üzleti és a fogyasztói várakozások is egy évvel ezelőtt voltak a jelenlegihez hasonló szinten.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb gyorselemzése szerint a visszamenőleges válságadók, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, a jelenlegi politika kedvezőtlen helyzetbe hozta az érintett szektorokat, és ezen keresztül Magyarországot is, ez visszafogja a munkahelyteremtést.
Elkészült a GKI Gazdaságkutató Zrt. középtávú prognózisa, amely megállapítja, hogy a magyar gazdaságban az eddig követett – és a kutatócég szerint elhibázott – gazdaságpolitika miatt évekig fennmaradnak még a feszültségek, amelyek behatárolják a nem exportorientált szektorok növekedési esélyeit. A 2011 tavaszán elkezdett adósságcsökkentő gazdaságpolitikai fordulat helyes irányú, de a GKI szerint eszközeiben és mértékében megalapozatlan. A prognózis szerint nem számíthatunk túl sok jóra.
A magyar gazdaság fontos mutatói javulnak a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. úgy véli, hogy "a mindenáron munkára nevelni akaró politika, amely a realitásokra semmilyen figyelmet nem kíván fordítani, előbb-utóbb szociális robbanáshoz vezethet".
A közmunkaprogramban a korábbi helyzethez képest kevesebb, mint feleannyi lehetőség lesz dolgozni – fejtette ki a GKI vezérigazgatója a Klubrádióban.
Az elmúlt év „nem szokványos gazdaságpolitikája” következtében tovább gyengült tőkevonzó és növekedési képesség visszaszerzésének mikéntje nem látszik. Az államháztartás strukturális hiánya lényegesen nő. A kisvállalkozások és a középrétegek pénzügyi tartalékai egyre inkább kimerülnek. A szociális feszültségek fokozódnak – állapítja meg többek között a GKI 2011-re szóló előrejelzése.
A társaság blogján írt rövid elemzést Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a miniszterelnöknek arról az elképzeléséről, hogy a bajba jutott lakáshiteleseknek kis családi házakat adnának.
A magyar gazdaság 2011 első negyedévében még mindig az EU átlagától (2,5 százalék) elmaradva (2,2 százalék) növekedett. A magyar bővülés szinte kizárólag az exportnak volt köszönhető.
Az új magyar konvergencia program 2012-re a személyi jövedelemadó szabályok következtében úgynevezett felezett szuperbruttó adóalapot tervez az érvényes törvénynek megfelelően – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. blogján.
Egyes kormányzati vélemények szerint a társasági nyereségadó 2010. közepi csökkentése (a 10 százalékos kulcs érvényesülési határának 50 millió forintról 500 millió forintra emelése) megteremtette a pénzügyi fedezetet a bérek akkora emeléséhez, hogy az szja-szabályozás idei változása ellenére ne csökkenjen a dolgozók nettó keresete Ez a feltételezés azonban téves – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. azzal számol, hogy az idén 2,5 százalékkal bővül Magyarország gazdasága, a decemberi előrejelzésben még 2,7 százalékos növekedés szerepet - mondta Vértes András, az intézet elnöke szerdán.
A GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke márciusban – miután februárban elérte lokális csúcspontját –, jelentősen esett. A GKI (által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások – melyek utoljára tíz éve voltak a 2011. februárihoz hasonlóan kedvezőek –, márciusban minden ágazatban érezhetően romlottak. A fogyasztók várakozása pedig – mely a választásokkal is összefüggő magas szintről 2010 októbere óta lassan, de folyamatosan csökken – márciusban kifejezetten zuhant.
A magyar gazdaság 2011-re és a következő évekre várható pályájáról sok vita folyik, ami alighanem annak a következménye, hogy az Orbán-kormány „nem szokványos” gazdaságpolitikai eszközöket használ céljai elérése érdekében. A makrogazdaság helyzetét és várható fejleményeit Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elemezte a hvg.hu számára.
Az üzleti és a fogyasztói várakozások is romlottak, a lakosság pesszimista pénzügyi helyzetével kapcsolatban.
A 2007-től 2010 végéig terjedő időszakban 66-ról 80 százalékra emelkedett a GDP-arányos adósság. Az adósság nominálisan 30 százalékkal, a GDP viszont folyó áron csak 7 százalékkal nőtt, mivel volumene 4,8 százalékkal visszaesett a három év alatt. A 14 százalékpontos romlás legfontosabb tényezője a világgazdasági válság volt - állapítja meg a GKI Gazdaságkutatónak az államadósság rendszerváltás óta kialakult hullámzásáról készített legutóbbi elemzése.
