Az ország közpénzügyi helyzetének megítélésében kitüntetett szerepe van az úgynevezett maastrichti államadósság alakulásának. A Matolcsy-csomagnak is egyik – bevallottan – legfontosabb célja az államadósság leszorítása. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése bemutatja, hogy az elmúlt két évtizedben hogyan jutottunk el a 80 százalékos adósságszintre.
A kedvezőtlen adottságú személyek - például megváltozott munkaképességűek, rokkantak - munkaerő-piacra visszavezetésével az a probléma, hogy jelenleg nagyon gyér a munkaerő-kereslet, és ebben rövid távon nem is látszik élénkülés - mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője kedden az MTI-nek a Széll Kálmán Tervnek a munka világához kapcsolódó intézkedéseiről.
A bejelentett lépések szükségesek voltak, de hogy mennyire érhetőek el a kitűzött célok – a sokféle politikai és szakmai érdek hatása alatt –, az bizonytalan – mondta a hvg.hu-nak Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.
Miközben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a gazdasági válság hatásai, az államháztartás finanszírozhatósága, az adósságcsapda, a forint árfolyamváltozásai, az alacsony foglalkoztatottság és hasonlók miatt aggódunk, Magyarország fenntartható fejlődése egy sor más dologtól is függ. Ezeket gyűjtötte össze a GKI elemző kötete.
A foglalkoztatottak csaknem kétharmadának munkát adó közepes- és nagy cégek több mint kétharmadánál nem lesz béremelés a minimálbérnél többet keresők körében – számolt be a GKI legfrissebb felméréséről az fn.hu. Vannak azonban kivételes iparágak, ahol a dolgozók reálbér-emelkedésre is számíthatnak.
A vártnál magasabb GDP-nek köszönhető az egytized százalékkal alacsonyabb tavalyi hiány, a tervezett 3,8 százalékos deficit teljesülése elsősorban az önkormányzatok hiányadatától függ - áll a GKI Gazdaságkutatónak a Független Hírügynökség kérésére készített gyorselemzésében.
Négy és fél éve mért legmagasabb értékén, a novemberivel megegyező szinten maradt decemberben a GKI szezonális hatásoktól megtisztított konjunktúraindexe, novemberhez képest az üzleti bizalmi index emelkedett, a fogyasztói viszont csökkent.
Az idei hazai gazdasági folyamatok lényegében a GKI által szeptemberben prognosztizáltnak megfelelően alakulnak. A magyar gazdaság lassan kijön a válságból. A jövőről azonban – a jelenleg követett gazdaságpolitika miatt – sötét képet fest a GKI gazdaságkutató intézet előrjelzése.
A jövő évi költségvetési javaslatban a kamatok nélküli konszolidált kiadások összességükben mintegy 9 százalékkal, a dinamikusan felfutó EU-programokat leszámítva pedig az inflációt követően nőnek, érdemi szerkezeti reformnak nincs nyoma – írja gyorselemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Erste Bankkal együttműködve készített – előrejelzése szerint a 2011. évi adóátrendezés garantálja az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkenését, de rövid és hosszú távon egyaránt hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából. Jövőre 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés várható, de a lakosság fogyasztása legfeljebb 1 százalékkal bővül, miközben megtakarításai tovább emelkednek.
Az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5 százalékát meghaladó mértékben jelentette be átmeneti adó- és járulékterhek kivetését. Három évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. 14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését – írja gyorselemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint – amelyet az Erste Bank együttműködésével készített – a 2011. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak. A külső kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A növekedés a 2010. évi 1 százalék után 2011-ben 2,5 százalék körüli, export- és beruházás-orientált lesz. Az államháztartás hiánya 3 százalék körülire csökken.
A gazdaság növekedési feltételei rosszabbak a korábban feltételezettnél, ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette jövő évi növekedési prognózisát, az idei évre szóló előrejelzés 1 százalék maradt – jelentette be Vértes András, a GKI elnöke.
Szeptemberben megtorpant a GKI-konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének tavaly május óta tapasztalható, szinte folyamatos és markáns növekedése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a fogyasztói és az üzleti bizalmi index egyaránt kissé csökkent.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – megfogalmazásuk szerint kritikus, problémákra koncentráló és építő szemléletű – tanulmányt készített az Új Széchenyi Terv közelmúltban közzétett vitairatáról. Az alábbiakban a legfontosabb megállapításokat fogaljuk össze.
Augusztusban – a júliusi megtorpanás után – folytatódott a GKI-konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének tavaly május óta tapasztalható növekedése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a fogyasztói és az üzleti bizalmi index egyaránt számottevően emelkedett.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Erste Bank együttműködésével elkészített – előrejelzése szerint idén a főleg exportvezérelt gazdasági növekedés mértéke 1 százalék körül lesz. Az alapkamat-csökkentési ciklus minden bizonnyal lezárult, a forint árfolyama éves szinten a korábban gondoltnál gyengébb lesz: egy euróért éves átlagban várhatóan 277 forintot kell adni.
Júliusban változatlan maradt a GKI-konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint ez a fogyasztói bizalmi index csökkenésének és az üzleti bizalmi index emelkedésének eredője.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint Magyarország 2014-ben bevezethetné az eurót, az ország 2013 végére az összes szükséges maastrichti feltételt teljesítheti.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. új előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idén egy százalékkal nő, a GDP-arányos államháztartási hiány 4 százalék lesz.
