Szinte biztosan hatalmasat fog esni a dolgozó magyarok száma a következő két évtizedben, a legjobb megoldás az lehetne, ha a munka minőségét és hozzáadott értékét próbálná megnövelni az állam.
Hiába szórja a pénzt a magyar kormány a csok keretében, az nem képes emelni termékenységi arányszámot. A sok támogatás viszont pörgeti az építőipart és felfelé húzza az ingatlanárakat - derül ki a GKI friss kutatásából.
Régiós összevetésben egyáltalán nem kirívóak az adatok, a cseheket és a szlovákokat is előzi a magyar lakosság a GKI kutatása szerint.
A legkisebb mértékű emelésre a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók számíthatnak.
A GKI konjunktúraindexe szerint nyolchavi mélyponton állnak a cégek ezzel kapcsolatos tervei. A gazdasági környezet kiszámíthatóságának megítélése is romlott, a legpesszimistább tudósítások az építőiparból érkeznek.
Egy alig-alig működő alapítványnak adták el részesedésüket a GKI korábbi fő tulajdonosai, az elnöki pozíciót pedig Hannya Nimer vette át, aki karnyújtásnyira van a kormányzati elittől. Az 1990-es évek négy nagy kutatói műhelye közül már csak a Kopint-Tárki van talpon.
A cég korábbi meghatározó vezetői, Vértes András, Karsai Gábor és a felügyelőbizottság korábbi elnöke, Akar László 2022-ben adták el részesedésüket.
Három ponttal emelkedett a konjunktúraindex, az ipar és az építőipar kilátásai derültek fel leginkább.
A rezsicsökkentés eltörlése előtt volt utoljára olyan jó a hangulat, mint most.
A gazdaság helyzetének javulását várják sokan, de eközben a cégvezetők egyre inkább új áremelésekről gondolkoznak.
A fővárosi és községi nettó átlagkeresetek között több mint 100 ezer forint van.
De van olyan megye is, ahol mindössze 239 ezer.
Minél magasabb a valós infláció, annál jobban elszakad az érzékelés a valóságtól – mutat rá a gazdaságkutató.
Még mindig nem mer a lakosság nagy értékű vásárlásba fogni.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legsúlyosabb a probléma, amit tetéz a háziorvosok elöregedése is.
Azt mondják, nagyot gyengülhet a forint, és literenként 41 forinttal több adót kell fizetniük az autósoknak jövőre.
Egész évi gazdasági visszaesés, 19 százalékos infláció – a GKI még mindig meglehetősen pesszimista. A kormányzati gazdaságpolitikának nincs stratégiája, reformok helyett csak megszorításokkal operál – írja a gazdaságkutató legfrissebb prognózisában.
Az Eurostat adatai szerint egy átlagos magyarnak az uniós átlag 72 százaléka jutott fogyasztásra tavaly, ami a románokéhoz képest 16 százalékponttal kevesebb.
Egyre több szociális feladat hárul az önkormányzati rendszerre.
Erősödni kezdett az áremelési szándék, főleg a kereskedelemben, de az építőipar itt is kivétel. A fogyasztók inflációs várakozása is nőtt.
