Sokkal magasabb inflációt vár a GKI, mint a kormány, és recessziót

Nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain a GKI gazdaságkutató júniusban: továbbra is az idei GDP 0,5 százalékos visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg. A GKI továbbra is a fogyasztói árak 19 százalék körüli idei emelkedését jelzi előre (a kormány továbbra is 15 százalékos inflációs előrejelzés alapján dolgozik), de a korábban gondoltnál lényegesen nagyobb esélyt ad az év végi egy számjegyű infláció, s ezzel a valamivel 19 százalék alatti átlagos áremelkedés elérésének. Az EU-transzferekkel kapcsolatban pedig mind általánosabb vélemény, hogy erre idén már legfeljebb minimális mértékben kerül sor, sőt a magyar kormányzat valós megállapodási készsége is kétségessé vált – vélekednek.

A mezőgazdaság szépítheti az eredményt

A GKI emlékeztet: Magyarországon 2023 első negyedévében folytatódott a (technikai) recesszió, a GDP az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve csökkent (0,2 százalékkal), sőt immár az előző év azonos időszakához viszonyítva is visszaesés volt (0,9 százalékkal). Az üzleti várakozások nem utalnak gyors kilábalásra, júniusban a szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt. A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után a prognosztizáltnál is gyorsabban bővülhet.

A GKI idén már nem számít ipari növekedésre (sőt némi csökkenést is lehetségesnek tart), s 10, illetve 4 százalékra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét. Idén a tavalyinál közel 20 százalékkal kevesebb, 16-17 ezer lakás átadása várható. Több szolgáltató ágazatban – például pénzügy, szállítás, turizmus, telekom – viszont szerény növekedés valószínű. A foglalkoztatás idén várhatóan minimálisan, de emelkedik, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalékról csak kissé, 3,9 százalékra nő.

Év végére nőhet újra a keresetek reálértéke

A GKI 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette a fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett. A vásárolt fogyasztás esetében viszont 3,5 százalékos visszaesésre számít.

A GKI az év egészében 16 százalék körüli keresetemelkedést valószínűsít, de ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása, illetve a megígért béremelések teljesítése az üzleti szféra prosperáló részében a munkavállalói követelések teljesítése következtében. A 16 százalékos keresetemelkedés éves átlagban (19 százalékos infláció esetén) 2,5 százalékos reálkereset-csökkenést jelentene. 2023 végén azonban már nőhet a keresetek reálértéke.

A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban némi csökkenést fog jelenteni,

hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére. A reáljövedelmek – a magas bázis, például a tavalyi szja-visszatérítések következtében – a reálkereseteknél jelentősebben, 3-3,5 százalékkal csökkennek.

A GKI változatlanul az állóeszköz-felhalmozás 4 százalék körüli idei visszaesésére számít.

Megszorítás lesz és a tervezettnél nagyobb hiány

A módosított 2023. évi költségvetés már elfogadásakor elszakadt a valós folyamatoktól – figyelmeztet a GKI. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya ugyanis már 2023 első négy hónapjában csaknem elérte, majd május végére meghaladta az éves előirányzat 80 százalékát. Ennek magyarázata egyrészt a túl optimista növekedési előrejelzésben – például fogyasztásbővülésben –, másrészt az előirányzott EU transzferek elmaradásában rejlik. Miközben az alultervezett infláció a költségvetés bevételei szempontjából (legalábbis rövid távon) kedvező hatású, a kiadási oldalon pótlólagos feszültségek és kockázatok forrása. Különösen aggasztó az adósságszolgálat emelkedése.

A GKI szerint nagy – mindenekelőtt az EU-transzferek beérkezésétől és az ezek terhére megelőlegezett kiadásoktól függő – bizonytalanság mellett,

egyensúlyjavító intézkedések nélkül a GDP 1,5 százalékát is elérő deficit-túllépés is bekövetkezhetne.

A GKI azt feltételezi, hogy a kormányzat e többletdeficit mintegy felét kiigazítás, másik felét a hiány elengedése formájában fogja kezelni. Vagyis az előirányzott 3,9 százalékos GDP-arányos deficittel szemben 4,7 százalék körüli hiányra számít.  A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, lehetséges az adósságráta 69 százalék körülire csökkentése.

A forint gyengülése megakaszthatja a kamatcsökkentést

A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol. A forint idei eddigi erősödésében ugyanis meghatározó szerepe volt a kiugróan magas magyar irányadó kamatnak, ami spekulációs pénzt is vonzott az országba.

A GKI arra számít, hogy amennyiben a megkezdett havi 100 pontos kamatcsökkentés más forintgyengítő hatásokkal együtt 400 forint fölé gyengítené az árfolyamot, az nem lesz töretlenül folytatható.

Lehetséges, hogy túl optimista az a jelenleg széles körben elterjedt vélemény, miszerint már szeptemberben 13 százalékra csökkenhet az irányadó kamat,

mely így újra azonos lenne az alapkamattal. Az ősz vagy kora tél folyamán azonban ez az összeérés valóban bekövetkezhet. Kedvező esetben – ha az infláció, és főleg az árfolyam alakulása ezt lehetővé teszi – még az idén megkezdődhet az alapkamat csökkentése is (kb. 12 százalékra). Ugyanakkor a forint vészes gyengülése – például túlzott sebességű kamatcsökkentés vagy az EU-tárgyalások megszakadása esetén – a kamatcsökkentési folyamat leállításához, egészen szélsőséges esetben újabb szigorításhoz is vezethet.