Egyes kisebb svájci gleccserek "extrém" mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak - közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH)
További áldozatokat követelt Pakisztánban és Indiában a folytatódó ítéletidő.
A szívós sivatagi növények veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra.
Peter Harden még az 1976-os aszály idején kezdett el esővizet gyűjteni, mára 6000 literesre bővült a rendszere.
A grönlandi jégtakaró olvadása még abban az esetben is emelni fogja a tengerek szintjét, ha megállna a globális felmelegedés - figyelmeztet egy, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány, mely szerint jelenleg alulbecsülik ennek kockázatát.
Eltűnőben vannak a gleccserek világszerte, és ha az emberiség nem tudja kordában tartani a felmelegedést, lehet hogy végleg búcsút inthetünk a természeti jelenségnek.
A globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni küzdelem csak teljes szemléletváltással lehet hatékony - vallja Paul Hawken , a Drawdown projekt vezetője. Ehhez többek között arra is szükség van, hogy mindenki tisztában legyen az alapfogalmakkal. Az alábbiakban a Visszafordítható című könyvből közlünk egy rövid, képbehelyező részt.
A Google július eleje óta a korábbinál jóval kisebb értéket mutat a repülőgépek környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A tudósok szerint ez félrevezető és komoly probléma.
Kínában kiszáradóban a világ egyik legnagyobb folyója, a Jangce. Kaliforniában korlátozni kellett a vízfogyasztást. Az alacsony vízállás miatt csökkent az atomerőművek teljesítménye Franciaországban. Három példa három kontinensről, melyek mind azt mutatják: a klímaváltozás már itt van, és a következményei drámaiak az emberek életére az egész világon – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.
Elöntött falu, ókori híd romjai és egy 450 kilogrammos bomba is a felszínre bukkant az elmúlt hetekben az Európát sújtó aszály és szárazság miatt.
A tengeri élővilágra nézve súlyos következményekkel járhat a Földközi-tenger térségében tapasztalható hőhullámok sorozata – figyelmeztettek klímakutatók, akik az óceánok legalább 30 százalékának védelmét sürgették.
Az Antarktiszból egy 944 centiméter hosszúságú mintát sikerült kinyerni. A jég a pliocén korban keletkezett.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak friss tanulmánya két forgatókönyvet vázolt fel a következő évtizedekre, és egyik sem túl rózsás.
A hőség és az aszály annyira megdolgozza a talajt, hogy képtelen elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot.
Az olasz Alpokban 200 gleccser tűnt el 1895 óta, az alpesi gleccserek egyre jobban zsugorodnak, a jég helyét törmelék és szikla veszi át.
A klímaváltozás okozta globális felmelegedés az eddig feltételezettnél jobban érinti az Északi-sarkvidéket, amelynek hőmérséklete évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt 43 évben.
Kutatók szerint tíz éven belül az összes erre a sorsra jut majd.
Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt – állítja egy francia klímakutató.
Kutatók szerint az éghajlatváltozás hatással lehet az egyes betegségek agresszívabb terjedésére.
A 3 milliós görög fővárosban nyáron szinte elviselhetetlen a hőség– három hétig 45 fok fölött volt –, ezért nemrégiben hőségfelelőst neveztek ki, hiszen az előrejelzések szerint a jövőben egyre melegebb lesz Görögországban is.
