A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Az eddigi prognózisnál kétszer gyorsabban emelkedik a tengerszint Új-Zéland egyes vidékein egy hétfőn publikált kutatás szerint, a vízszintemelkedés egyebek közt a szigetország két legnagyobb városát, Wellingtont és Aucklandet veszélyezteti.
Arcul csapta az emberiséget a klímaváltozás az utóbbi jó egy évtizedben, s a legfrissebb tanulmányok szerint alig van esélyünk a globális éghajlati katasztrófa elkerülésére.
Eltűnhet a természetes hótakaró a francia Alpokból és a Pireneusokból is.
A napfényt az űrbe visszaverő technika, amely lassíthatja a globális felmelegedést, maláriát terjesztő szúnyogok populációjának növekedését okozná egy új kutatás szerint.
Kétszer valószínűbbek most az extrém atlanti hurrikánszezonok, mint a nyolcvanas években egy új kutatás szerint.
Fél évezredes történetében első ízben korlátozni kényszerülhetnek a vízfogyasztást a 5,6 millió lakosú chilei fővárosban a rekordhosszúságú, 13. éve óta tartó szárazság miatt.
Az amerikai kormány adatai szerint 2021-ben már a második egymást követő évben nőtt rekordmennyiséggel a légkör metánszintje.
Legyen szó fizikai vagy mentális egészségről, nem fogjuk megúszni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, amik nem csak új kórokozók megjelenéséhez, a régiek könnyebb terjedéséhez vezetnek majd, de az extrém időjárási jelenségek fizikai sérüléseket is okoznak, a klímaváltozás előtt és hatásai nyomán pedig szorongás és depresszió terjed. Mindez éves szinten több millió ember halálához vezet majd a pesszimista forgatókönyvek szerint.
Az izraeli Tel-avivi Egyetem kutatói szerint az elmúlt 70 évben a madarak testhossza és testtömege is megváltozott.
Szinte az egész emberiség ki van téve a légszennyezésnek: a világ népességének mintegy 99 százaléka lélegzik olyan levegőt, amelyben határérték felett vannak a szennyezőanyagok – közölte hétfőn közzétett éves jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
A kanadai tavakban szabadon engedett aranyhalak a jelek szerint nagyon jól érzik magukat, így hatalmas méretűre nőhetnek.
A Global Witness jelentése szerint ha valaki klímaszkeptikus, annak egy idő után egyre durvább álhíreket és összeesküvés-elméleteket ajánl a Facebook.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Kínai kutatók szerint 1850 és 1900 között még csökkent a tenger szintje, a tendencia azonban mára megfordult.
Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók az ausztráliai vizeken, ami fenyegeti a Nagy-korallzátonyt is – közölte egy ausztrál környezetvédő szervezet abból az alkalomból, hogy az ENSZ egy szakértői csoportja megkezdte a világörökségi listán is szereplő korallzátony állapotának felülvizsgálatát.
Egy új amerikai tanulmány szerint a levegőbe kerülő pollen mennyisége 250 százalékkal emelkedhet meg a klímaváltozás hatására.
20 évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya. Az európai szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni.
Gyengülő széltevékenység, de – mint az utóbbi két hónapban – erősebb viharok várnak Magyarországra (is) a globális felmelegedés következtében. Az új ENSZ-jelentés minden korábbinál sötétebben látja az éghajlatváltozást. A magunk mögött hagyott tél hazai adatai sem túl biztatók.
