Szinte az egész emberiség ki van téve a légszennyezésnek: a világ népességének mintegy 99 százaléka lélegzik olyan levegőt, amelyben határérték felett vannak a szennyezőanyagok – közölte hétfőn közzétett éves jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
A kanadai tavakban szabadon engedett aranyhalak a jelek szerint nagyon jól érzik magukat, így hatalmas méretűre nőhetnek.
A Global Witness jelentése szerint ha valaki klímaszkeptikus, annak egy idő után egyre durvább álhíreket és összeesküvés-elméleteket ajánl a Facebook.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Kínai kutatók szerint 1850 és 1900 között még csökkent a tenger szintje, a tendencia azonban mára megfordult.
Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók az ausztráliai vizeken, ami fenyegeti a Nagy-korallzátonyt is – közölte egy ausztrál környezetvédő szervezet abból az alkalomból, hogy az ENSZ egy szakértői csoportja megkezdte a világörökségi listán is szereplő korallzátony állapotának felülvizsgálatát.
Egy új amerikai tanulmány szerint a levegőbe kerülő pollen mennyisége 250 százalékkal emelkedhet meg a klímaváltozás hatására.
20 évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya. Az európai szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni.
Gyengülő széltevékenység, de – mint az utóbbi két hónapban – erősebb viharok várnak Magyarországra (is) a globális felmelegedés következtében. Az új ENSZ-jelentés minden korábbinál sötétebben látja az éghajlatváltozást. A magunk mögött hagyott tél hazai adatai sem túl biztatók.
Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
A globális felmelegedés és a földhasználat változása az évszázad végéig még az eddigieknél is szélsőségesebb erdőtüzeket okozhat – figyelmeztetett az ENSZ új jelentésében.
Helyi szinten felgyorsítja a hó olvadását a növekvő kutatói tevékenység és turizmus az Antarktiszon – tárták fel egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai, amelyekben a Zürichi Egyetem is részt vett.
Az elkövetkező 30 évben akár annyival is megemelkedhet a világtengerek szintje, mint amennyivel az elmúlt 100 évben – jósolja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai óceán- és légkörkutató központ (NOAA).
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Kalifornia egyik vízszolgáltatója egy tudományos publikációból kiindulva döntött úgy, hogy napelemeket szerel a helyi csatornarendszerek fölé.
Ahogy melegszik az idő, és fogynak a fókák, úgy terjed nyaktörő sebességgel a sédbúza és a felemásvirágú szegfű az Antarktiszon.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység miatt vált apokaliptikus helyszínné egy valaha idilli brazil halász- és üdülőváros. Atafona homokos partját és parti házsorait egyre gyorsuló ütemben falják fel az óceán globális felmelegedés miatt is egyre mohóbb hullámai, miközben a természetes megújulást biztosító közeli folyót az emberek fojtogatják.
A Delaware-i Egyetem tudósai eredetileg egy hidrogénalapú akkumulátoron dolgoztak, ám menet közben kiderült: másra is jó lehet a technológiájuk.
