Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
A globális felmelegedés és a földhasználat változása az évszázad végéig még az eddigieknél is szélsőségesebb erdőtüzeket okozhat – figyelmeztetett az ENSZ új jelentésében.
Helyi szinten felgyorsítja a hó olvadását a növekvő kutatói tevékenység és turizmus az Antarktiszon – tárták fel egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai, amelyekben a Zürichi Egyetem is részt vett.
Az elkövetkező 30 évben akár annyival is megemelkedhet a világtengerek szintje, mint amennyivel az elmúlt 100 évben – jósolja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai óceán- és légkörkutató központ (NOAA).
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Kalifornia egyik vízszolgáltatója egy tudományos publikációból kiindulva döntött úgy, hogy napelemeket szerel a helyi csatornarendszerek fölé.
Ahogy melegszik az idő, és fogynak a fókák, úgy terjed nyaktörő sebességgel a sédbúza és a felemásvirágú szegfű az Antarktiszon.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység miatt vált apokaliptikus helyszínné egy valaha idilli brazil halász- és üdülőváros. Atafona homokos partját és parti házsorait egyre gyorsuló ütemben falják fel az óceán globális felmelegedés miatt is egyre mohóbb hullámai, miközben a természetes megújulást biztosító közeli folyót az emberek fojtogatják.
A Delaware-i Egyetem tudósai eredetileg egy hidrogénalapú akkumulátoron dolgoztak, ám menet közben kiderült: másra is jó lehet a technológiájuk.
De mindegy, mert kevesebb is. A hószagkutatás legfrissebb eredményei.
Türkmenisztán, Oroszország és az USA olaj- és földgázkitermelői eregetik a legtöbb metánt.
A klímakutatók egybehangzó véleménye szerint 1,5 Celsius-fok alatt kellene tartani a globális felmelegedést ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a klímaváltozás legsúlyosabb következményei. Elég-e ehhez, ha teljesül, amiben a glasgow-i klímacsúcson megállapodtak?
Sok növény magja az állatok vándorlásával jut el egyik helyről a másikra, ám enélkül a közeg nélkül a növények sem maradhatnak fenn sokáig.
A világ ötödik legmelegebb éve volt 2021, a légkörben lévő szén-dioxid és metán koncentrációja pedig rekordértékűre emelkedett – közölték az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) szakértői.
A fagyos napok átlagos éves száma 120-ról 80 alá csökkent a XX. században.
A kutatók szerint az elmúlt néhány évtizedben jelentősen felgyorsult az Antarktiszt körülölelő tengeráramlat, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb hőt nyelnek el a világ óceánjai a globális felmelegedés miatt.
Az Oregoni Állami Egyetem mérnökei egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amely segíthet a gazdaság zöldítésében.
Az Északi-sarkvidéken tavaly június 20-án mért 38 Celsius-fok a hivatalos rekord a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi genfi bejelentése alapján.
Az eddig véltnél korábban, néhány évtizeden belül több eső eshet, mint hó az Északi-sarkvidék egyes vidékein a globális felmelegedés és a tengerjég visszahúzódása miatt – jósolják kutatók egy új tanulmányban.
