Kínában augusztusban országszerte 75 „felhővetési műveletet” hajtottak végre, amely összesen 1,45 millió négyzetkilométert érintett – hangzott el a Kínai Nemzeti Meteorológiai Központ sajtótájékoztatóján. A felhővetés során olyan vegyi anyagokat juttatnak a vízfelhőkbe, amelyek esőcseppek kialakulását generálják, emellett a jégeső és a köd terjedését gátolják.
Tartósságát, intenzitását, kiterjedését és hatásait tekintve az idei hőhullám a legnagyobb a mérések 1961-es kezdete óta – mondta el Hsziao Csan, a központ igazgatója.
A hőhullám június 13-án kezdődött, és hivatalosan nem ért véget augusztus 30-ig. Több folyó és tó vízszintje a valaha tapasztalt legalacsonyabb volt, kiszárítva a termőföldeket a döntő fontosságú őszi betakarítás előtt.
Akkora a hőség és az aszály Kínában, hogy az már áramhiánnyal fenyeget
Orbán Viktor ígérete szerint 2030-ra Magyarország is ilyen modellben működik majd, de jelenleg még egy akcióterv sem készült a cél eléréséhez, az embereket sem érdekli annyira a kérdés, a cégek pedig nem feltétlenül érdekeltek ebben.
Az országos augusztusi átlaghőmérséklet 22,4 Celsius-fok volt, 1,2 fokkal magasabb az évszakban megszokott átlagnál, miközben 23,1 százalékkal kevesebb, átlagosan 82,4 milliméter eső esett, a második legkevesebb a mérések kezdete óta.
A hőhullám Kína délnyugati területeit érintette a legsúlyosabban, Csongking régió egyes részeiben a 45 fokot is elérte. A szomszédos Szecsuan tartományban a vízerőművek alacsony teljesítménye miatt a hatóságok a villanyáram adagolására kényszerültek.
Annak ellenére, hogy Szecsuanban és Csongkingban szeptember elején heves esőzések voltak, a Jangce folyó völgyét továbbra is szárazság sújtja, amely Hopej, Csianghszi és Honan tartományokat érinti.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
