A gyerekkorunk akkor is velünk marad, amikor már felnövünk – mindenféle módon. Egy több mint 27 ezer nőt vizsgáló norvég kutatás szerint a nehéz gyerekkori élmények a későbbi termékenységgel és bizonyos terhességi kockázatokkal is összefügghetnek.
Fatalistán azt gondolhatjuk, hogy vagy a genetika, vagy a környezet formál minket erősebben, vagy pedig megvannak a pontos arányok. Ám az újabb kutatások azt mutatják, hogy életünk során az arány változhat is. Mi lehet a rejtélyes jelenség oka? Szakács Hanna pszichológus írása.
A színész azt mondta, lehetetlen bepótolnia az apaságát, tartozik a lányának egy gyerekkorral, de most jó viszonyban vannak a lányával.
Kutatók szerint nemcsak mentális egészségügyi következményei lehetnek annak, ha valakit a korai éveiben elhanyagoltak vagy bántottak.
Miért reagálunk néha indulatból, miért bénít meg a szorongás vagy a megfelelési kényszer? A pszichológia szerint ezek hátterében gyakran a „belső gyermek” sérülései állnak. Az utóbbi években népszerűvé vált módszer azonban nem csodaszer: a gyermekkori traumák feldolgozása hosszú folyamat, amely sokszor szakember segítségét igényli.
A saját gyerekei persze mindennel el voltak halmozva.
Emlékszik az első születésnapjára? Esetleg első lépéseire? Nem véletlen, ha nemmel válaszolt, ugyanis az agyunk nem képes kisgyerekkori emlékeinket visszaidézni. Az pedig, hogy mikori az első emlékünk, több tényezőn múlik.
A felnőttek világából ismerős arányszám már a fiatalabbak világában sem ismeretlen: a tinédzserek és a gyerekek 81 százaléka nem teljesíti az ajánlott fizikai aktivitási szintet. Pedig a mozgás a kognitív fejlődés szempontjából sem mellékes: közismert, hogy javítja a gondolkodással összefüggő funkciókat.
Korai tapasztalataink mindannyiunkra hatással vannak. Sokunk esetében a gyermekkori traumák tönkreteszik a felnőttet, akivé válunk: megakadályozzák, hogy megéljük a valódi érzéseinket, vagy hogy hosszan tartó, egészséges kapcsolatokat alakítsunk ki. Alex Howard terapeuta szerint a gyermekkori trauma egész életünkben fogva tarthat, ha nem nézünk szembe vele. Bár a múlt eseményeit nem változtathatjuk meg, azt azonban igen, hogyan befolyásolják tapasztalatainkat és döntéseinket a jelenlegi életünkben. A Nem a te hibád segít megérteni a minket ért trauma hatásait, biztonságos határokat húzni, és kapcsolódni az érzéseinkhez, hogy teljes életet élhessünk. A HVG Könyvek gondozásában megjelent kiadványból több részt is közlünk a következőkben.
Korai tapasztalataink mindannyiunkra hatással vannak. Sokunk esetében a gyermekkori traumák tönkreteszik a felnőttet, akivé válunk: megakadályozzák, hogy megéljük a valódi érzéseinket, vagy hogy hosszan tartó, egészséges kapcsolatokat alakítsunk ki. Alex Howard terapeuta szerint a gyermekkori trauma egész életünkben fogva tarthat, ha nem nézünk szembe vele. Bár a múlt eseményeit nem változtathatjuk meg, azt azonban igen, hogyan befolyásolják tapasztalatainkat és döntéseinket a jelenlegi életünkben. A Nem a te hibád segít megérteni a minket ért trauma hatásait, biztonságos határokat húzni, és kapcsolódni az érzéseinkhez, hogy teljes életet élhessünk. A HVG Könyvek gondozásában megjelent kiadványból több részt is közlünk a következőkben.
A nindzsás képek után itt vannak a babaportrék.
A magyar származású kanadai orvos a napokban ismét Magyarországra érkezik. Az immáron megszokott előadások mellett első alkalommal tart Budapesten CI (Együttérző feltárás) workshopot. Többek között erről is beszélt abban a skype-interjúban, amely még európai utazása előtt készült.
Most nem azokról az apákról és anyákról lesz szó, akik bántalmazzák a gyermekeiket. Hanem azokról, akik nem nyújtották a maximumot, ahogy azt felnőtt csemetéjük elképzeli.
Michelle Huang 10 éven át vezetett naplót gyerekkorában, ezeket pedig betáplálta egy mesterséges intelligenciába, hogy csevegőbotot hozzon létre. Az eredmény önmagán is túlmutat.
A ma 70 éves orosz elnök gondolkodására és tetteire ha mentséget nem is, de magyarázatot kínálhat a gyerekkora. A gyerekkori barátok és az életrajzírók olyan meghatározó évekről beszélnek, amelyek nyomot hagytak a testtartásában, abban, ahogy a bizalmat, a lojalitást és az árulást kezeli, vagy épp a szlengben, amit használ. Putyin már gyerekként megtanulta, hogy akinek hatalma van, annak igaza is van, hogy a meglévő hierarchiákat csak erőszakkal lehet megváltoztatni, hogy csak az erő számít, és a hatalom zéró összegű játszma. És már húsz évvel ezelőtt is figyelmeztetett: egy utcai huligánt senki ne merjen sarokba szorítani.
Új epizóddal jelentkezik az UNICEF Magyarország podcast- és videósorozata, az Így lettem. Mészáros Antónia ezúttal Polgár Judit nemzetközi sakknagymesterrel beszélget szokványosnak egyáltalán nem mondható gyerekkoráról.
Egy két évtizeden át tartó brit ktuatás arra jutott, hogy a melanocortin 4 receptor (MC4R) nem megfelelő működése miatt már gyerekkortól kezdve hajlamosak lehetünk az elhízásra.
Sok olyan tulajdonságunk, automatikus reakciónk van, amitől szabadulni szeretnénk, de nem megy: ilyen a kisebbrendűségi érzés, a megfelelési kényszer. Ennek gyökerei sokszor a neveltetésünkben, a szocializációs folyamatban rejlenek.
Ha gyorsabban megeszem az adventi naptárból a csokit, hamarabb lesz karácsony? – kérdezi az ötéves, és ez teljesen rendben van. Ő már lát összefüggéseket, de az időfogalma még nem tökéletes. Hogy jutott idáig, és hová fejlődik?
Ha rossz leszel, elvisz a kéményseprő – az ilyesfajta, ártalmatlannak tűnő hazugságoknak messzemenő következményeik lehetnek a gyerek felnőttkorára.
