83 ezer tonnányi nehézfém lehetett a felrobbantott ukrajnai víztározó üledékében, melynek egyelőre csupán töredéke szabadult fel egy friss kutatás szerint.
Ehhez vissza is kell szerezniük annak területét, az ugyanis jelenleg az orosz csapatok kezén van.
Több tízezer hektárnyi jól termő mezőgazdasági területet pusztulhat el a Nova Kahovka-i gátrobbantás miatt Ukrajnában, nagyobb részben az oroszok által megszállt régiókban. Hosszabb távon reális veszély az ökológiai-gazdasági katasztrófa, a terület elsivatagosodása és az, hogy az ukrajnai gabona hiányozni fog a globális éhínség elleni küzdelemben. A Deutsche Welle riportja.
Az átcsoportosítások azt követően indultak meg, hogy az orosz hadvezetés szerint a kahovkai gát felrobbantása után elenyésző az esélye annak, hogy az ukránok a Dnyeperen át támadjanak.
16 ember hunyt el, 31-et még keresnek.
Az igazságügyi szakértői csoportot vezető Catriona Murdoch brit ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy egy gát ellen intézett szándékos támadás akár háborús bűncselekménynek is minősülhet a nemzetközi jog értelmében, hacsak nem katonai célpontról van szó.
Az oroszok a korábbiaktól eltérően elismerik a területi veszteségeket, bár azok jelentőségét igyekeznek elbagatellizálni.
Egy ukrán tisztségviselő szerint az oroszok vízi létesítmények elpusztításával igyekeznek lassítani az ellentámadást.
A Szolidaritás oszlopos tagja, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik szerint Orbán Viktor Kárpátaljára fenné a fogát. Michnik ugyanakkor élesen fogalmaz a Jog és Igazságosság párt vezetője, Jaroslaw Kaczynski politikájáról is. Több lap is foglalkozik az európai menekültügyi rendszer reformjával, mely a német külügyminiszter szerint szükséges kompromisszum volt, valamint az ukrán ellentámadással és a felrobbantot Nova Kahovka-i gáttal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Egyesült Királyság 16 millió fonttal támogatja a gátrobbanás utáni mentést.
Délutánra Herszonban már látható volt, hogy alábbhagyott az ár és a víz elkezdett visszahúzódni.
A norvég tudósok által mért szeizmikus mozgásról Rácz András Oroszország-szakértő posztolt. Azt írta, mivel nincs „olyan ukrán tüzérségi rendszer, ami ilyen szeizmikus eltérést tudna kiváltani”, az oroszoknak kellett felrobbantaniuk a víztározót.
A gát felrobbantásának humanitárius, környezeti, gazdasági és más következményei is lesznek, írja a Bloombergen megjelent elemzésében Suriya Jayanti.
Háborúk idején régebben gyakran folyamodtak a gátak felrobbantásához, de a brutális módszer sokszor visszafelé sült el. Kis árasztáshistória iszaptengerrel, a legrosszabbkor befagyott víztükörrel és ugráló bombákkal.
Bizonyíték egyelőre nincs, de minden jel arra mutat, hogy az oroszoknak jóval több érdekük fűződik a Dnyeper gátjának felrobbantásához, amely miatt tízezrek otthona került víz alá. Közéleti podcastunkban megnéztük, mi lehet a katonai következménye az „elkeseredett" lépésből fakadó tragédiának és kell-e tartanunk az atomkatasztrófától, valamint megvizsgáltuk, hogy halad az ukrán ellentámadás és mi várható a háború második nyarán.
A Herszon melletti kisvárost a keddi gátrobbanás következtében öntötte el a víz.
Taktikai előnyök érdekében Putyin semmitől sem riad vissza, és ha a Nyugat továbbra is habozik, akkor könnyen bekövetkezhet valami rettenetes, írja a vegyi- és nukleáris fegyverek ügyében szakértő Hamish de Bretton-Gordon nyugállományú ezredes a Daily Telegraph-ban.
Ráadásul azt se tudjuk pontosan, hogy hol lehetnek, csak annyit, hogy „valahol folyásirányban".
Hozzávetőleg 600 négyzetkilométernyi terület került víz alá a gátrobbantás következtében. A régió kormányzója szerint az elárasztott területek 68 százaléka a Dnyeper folyó déli partján, oroszok fennhatóság alatt lévő területeken fekszik.
Ezek az első hivatalosan megerősített halálesetek.
