Bombaként robbant a napokban a hír, hogy egy amerikai bio- és géntechnológiai vállalat „feltámasztott” egy olyan állatot, amely az utolsó jégkorszak vége felé halt ki. A kölykök valóban hordják őseik jellegzetességeit, azonban vannak, akik szkeptikusak, állítva, igazából nem egészen felel meg a valóságnak, amit a vállalat állít.
Ha hatékonynak bizonyul, a jövőben akár azoknál is áttörést hozhat az a fognövesztő gyógyszer, akik születésük óta fogsor nélkül élnek.
Az inzulinhoz való egyszerűbb és olcsóbb hozzáférés módját dolgozták ki amerikai és brazil kutatók: genetikailag módosított teheneik inzulint is tartalmazó tejet adnak.
Az emberi gén útja Johannes Krause, a téma egyik vezető szakértője és Thomas Trappe újságíró közös munkája. Populista politikusoknak és újnacionalistáknak kevéssé ajánlott.
Fellélegezhet a tudomány, a jövőben már nem alakítja okvetlenül dátummá az emberi gének neveit az Excel: kikapcsolhatóvá válik az egyébként kényelmi funkció.
Közel lehet az áttörés, hogy a fogvesztés ne legyen egy végleges állapot, és a fogakat érintő veleszületett betegségekben szenvedők is képesek legyenek fogakat növeszteni.
A méhlepényben megtalálható IGF-2 gén az apától származik, a nem megfelelő működése pedig túl nagy vagy túl kicsi magzatokhoz vezethet. Ezt vizsgálták most meg közelebbről brit kutatók.
Brit kutatók egy régóta ismert génről állapították meg, hogy jelentős mértékben segít védekezni a madárinfluenza-vírussal való megfertőződés ellen.
Az első állatkísérletek eredményesen zárultak, így a tervek szerint hamarosan embereken is kipróbálják azt az új gyógyszert, amit japán kutatók fejlesztettek ki, kimondotta a fogak növesztésére.
Ígéretes eredmények születtek egy új kísérletben, melynek során a százéves vagy annál idősebb emberek egy génjét adták be egereknek, valamint szívbeteg emberektől nyert sejteket is kezeltek vele.
Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.
Újabb bizonyítékot találtak az amerikai kutatók arra, hogy a súlyos koronavírus-fertőzés olyan aktivitást vált ki az agyból, amit általában csak időseknél tapasztalni.
A tüdőrák sok országban vezető halálok a rákos megbetegedések között. Ráadásul olyan is akad, amely kifejezetten agresszív fajta. Ezek kezelésében is segíthet az úgynevezett CRISPR szerkesztési eljárással megtalált új gén.
A kutatók egy olyan új módszert fejlesztettek ki, aminek köszönhetően a jövőben hatékonyabbá válhat a genetikai betegségek kezelése.
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben – derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
Egyes emberek olyan génváltozattal rendelkeznek, amely ellenállhat a Covid–19-et okozó új típusú koronavírusnak egy új tanulmány szerint.
Leonardo Da Vincinek 14 élő férfi rokona van egy nagyszabású kutatás szerint, amely 21 generáción, 690 éven át követte végig a világhírű festő, építész és mérnök családfáját.
Egy két évtizeden át tartó brit ktuatás arra jutott, hogy a melanocortin 4 receptor (MC4R) nem megfelelő működése miatt már gyerekkortól kezdve hajlamosak lehetünk az elhízásra.
Cirkuszi mutatványnak tűnhet, de a sauteur d'Alfort valójában nem showműsor szereplője: egy mutálódott gén miatt történik vele az, ami.
Mind a négy gyereke bölcsőhalálban halt meg, amit a bíróság nagyon valószínűtlennek tartott, és annak ellenére ítélték 30 év börtönre, hogy a boncolás nem igazolta a gyilkosságot. Még mindig nem szabadult.
