Romulus, Rémus és Khaleesi három farkaskölyök, akiknek a nevét pillanatok alatt megismerte a világ, ugyanis egy géntechnológiai bravúrnak köszönhetik a megszületésüket. A három kölyökfarkas egy olyan faj, „leszármazottjai”, amelyik a késő pleisztocén kortól a kora holocénig, azaz 125 000 – 9500 évvel ezelőtt élt, majd az utolsó jégkorszak végeztével kihalt. Az óriásfarkasról (más néven rémfarkasról) van szó, amelyik a nevét onnan kapta, hogy már kölyökként is óriási volt a mérete (1,2 méter, 36 kiló), felnőttkorban pedig 1,8 méteresre és 70 kilósra gyarapodott. Nem véletlen, hogy ez a farkas a Trónok harca című sorozat félelmetes kutyájának az ihletője volt.

A dallasi székhelyű Colossal Biosciences, amely már évek óta dolgozik egy madárfaj, a dodo (Raphus cucullatus), a mamut és a tasmán tigris felélesztésén, nemrégiben bejelentette az óriásfarkas feltámasztását. Három farkaskölyköt hoztak létre ősi DNS, klónozás és génszerkesztési technológia segítségével, méghozzá egy szürke farkas, az óriásfarka legközelebbi élő rokona génjeinek megváltoztatásával. Az eredmény lényegében egy hibrid faj, egy génmanipulált szürkefarkas. A Colossal szerint ezek a módosítások – összesen húsz ilyen – elegendőek voltak ahhoz, hogy olyan farkasokat hozzanak létre, amelyek fenotípusukban (fizikailag vagy láthatóan) hasonlítsanak azokhoz a farkasokhoz, amelyek több tízezer évvel ezelőtt kóboroltak Amerikában.

Colossal Biosciences

A három rémfarkas kölyök jelenleg egy ismeretlen helyen, egy 2000 hektáros területen él, 3 méter magas kerítéssel körülvéve, ahol biztonsági személyzet, drónok és élő kamerák figyelik őket.

De vajon tényleg feltámasztható egy már kihalt faj? Nos van, aki szerint kellő kritikával kell követni a Colossal ténykedését. A Gizmodo többek között Anders Bergstörm, kutyaevolúcióra szakosodott biológust idézi, aki szerint helytelen azt állítani, hogy visszahozták volna az óriásfarkas fajtát a kihalásból, vagy hogy a mostani állatok bármilyen értelemben óriásfarkasok lennének.

Azt a szakember is elismeri, hogy egy technikailag lenyűgöző kísérlet a szürke farkasok genetikai módosítása, azonban a Colossal, állítja a szakember, erősen eltúlozza azt, hogy mindez mit is jelent. Bergstörm mindenekelőtt elmagyarázta hogyan zajlott le az átalakítás. A Colossal először két rémfarkas genomját szekvenálta úgy, hogy DNS-t vont ki ősi csontokból, majd összehasonlította ezeket a szürke farkasokéval és más kutyafélékkel, hogy megállapítsák, milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy egy szürke farkast óriásfarkassá alakítsák.

A biológus fontosnak tartotta megértetni a fajok közötti genetikai különbségek mértékét. A kétféle farkasfaj DNS-e nagyjából 99,5 százalékban hasonló. Ez nagyon soknak tűnhet, azonban a teljes genomban ez mintegy 10 millió eltérést jelent. Ha valaki elvégezné az összes ilyen módosítást egy szürke farkas genomján, akkor biztosan óriásfarkast kapna.

A Colossal viszont mindössze húsz szerkesztés végzett. Ez közel sem elég ahhoz, hogy megközelítse az eredeti rémfarkas biológiát. Bár jelenleg senki sem tudja biztosan megmondani hogy mely különbségek jelentősek biológiailag, Bergstörm azonban úgy gondolja, hogy legalább tízezer, esetleg több százezer szerkesztésre lenne szükség ahhoz hogy egy szürke farkast óriásfarkassá alakítsanak. Húsz szerkesztés ezt meg sem közelíti. Ráadásul a kiválasztott szerkesztések főként a szabad szemmel látható tulajdonságokat pl. a szőrzet színét és a testméretét befolyásoló géneket célozták meg.

De persze nyilvánvalóan több a fajok közötti különbség, mint ezek a felületes tulajdonságok. Van viselkedés, anyagcsere, immunitás, szaporodás stb. A Colossal meg sem próbálta közelíteni a rémfarkas viselkedést, mivel senki sem tudta, hol lehet elérni ezt. Még a farkasok fehérré tétele is csak lazán megalapozottnak tűnik a genomikai adatokon, de ez az a fajta tulajdonság, amely vizuálisan feltűnőbb egy teszi az állatokat.

Bergstörm egyfajta kritikát is megfogalmaz a Colossal általános céljait illetően, beleértve azt is, hogy a kihalt állatok feltámasztására való irreális összpontosítás elvonja a figyelmet a még létező fajok megőrzésének fontosságáról. Azonban nincs teljesen igaza, amikor támadja a vállalatot, ugyanis  az óriásfarkas bejelentésével egy napon arról is beszámoltak, hogy a technológiájukat a vörös farkas klónozására is használják, amely a világ ma élő, legveszélyeztetettebb farkasfaja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.