Megvan az eddigi legnagyobb autizmus-kutatás eredménye, 102 gént neveztek meg
Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában – állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.
Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában – állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.
A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.
Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval – derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre.
Kutatók azonosították a géneket, amik a figyelemhiányos hiperaktivitáshoz vezetnek.
Felnőttként is sejtjeikben hordozzák a trauma nyomait a bántalmazott gyerekek – állapították meg kanadai kutatók, akiknek munkája a jövőben segítheti a múltban elkövetett bűnök felderítését.
Amerikai kutatók azonosították azt a három gént, amely kulcsszerepet játszhatott az emberi evolúció mérföldkövének számító aránytalanul nagy agy kialakulásában. Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg, éppen az előtt, hogy a Homo sapiens elődei – a kövületek szerint – látványos agykoponya-növekedést kezdtek mutatni.
Kutatók szerint a génekbe van kódolva a hajlam a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására.
A nyelvek és egyes gének örökítése összefüggést mutat az ősi társadalmakban, még ha a vándorlás folyamatos is – állapította meg egy új nemzetközi kutatás.
Amerikai kutatóknak először sikerült ember és sertés genetikai anyagából hibrid embriót, úgynevezett kimérát előállítani – számolt be a BBC hírportálja a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról.
Azt tudtuk, hogy az óraátállítás utáni napokbantöbb közlekedési baleset történik, mint máskor, de most kiderült: a bíróságon is szigorúbb ítéletek születnek ilyenkor. A bekapcsolt telefon pedig akkor is kialvatlanságot okoz, ha nem jön se hívás, se üzenet. De mire figyeljünk még?
A géneken múlik, hogy valaki végigdohányozza az életét, és ezt a tüdeje mégis viszonylag sértetlenül átvészeli - közölték brit kutatók. A szerencsés dohányosok egy DNS-mutációnak köszönhetik, hogy fityiszt mutathatnak a dohányzásellenes reklámoknak.
Tíz éve a baloldal genetikai módosítása még túlzás, tudományosan nem kellően alátámasztott hipotézis volt. Azóta nagyot változott a világ.
Számos állat és az ember is fontos idegen génekre tett szert az ősi időkben a környezetében vele együtt élő mikroorganizmusoktól - állapították meg a Cambridge-i Egyetem szakemberei a Genome Biology tudományos folyóiratban ismertetett kutatásukban.
Az elmúlt több ezer év történelmét végigkísérték a háborúk, a vándorlások, a népcsoportok keveredései. Egy interaktív térkép megmutatja, honnan is „jöttek össze” a génjeink.
Részben a géneknek tulajdonítható a homoszexualitás egy új kutatás szerint. A meleg férfiaknál megtalálták az orientációval kapcsolatos géneket, amelyek 40 százalékban járulnak hozzá, hogy homoszexuális lesz-e valaki.
A kisgyermekek erőszakos viselkedése inkább genetikai okokkal függhet össze, kevésbé a környezetükben látott mintákkal – derült ki a Montreali Egyetem nagy szabású ikerkutatásából.
A HIV-vírusnak az emberi szervezetben való szétterjedését potenciálisan megakadályozó gént azonosítottak a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányuk szerint a londoni King's College kutatói, akiknek felfedezése a HIV elleni új típusú kezelésekhez vezethet.
A rendszeres testmozgás hatására módosul több olyan gén működése, amely a test zsírraktározásáért felelős – derült ki egy új svéd tanulmányból. A kutatók szerint hat hónap rendszeres testmozgás, például kerékpározás vagy aerobik módosított a zsírsejtek raktározásában és az elhízásban fontos szerepet játszó gének működésén – idézte a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása a PLOS Genetics tudományos lapban megjelent tanulmányt.
A súlycsökkentő műtéten átesett nők operáció után született gyermekei kisebb eséllyel híznak el, amiben nemcsak az életmódváltozásnak, hanem a géneknek is szerepük van.
Az emberen élősködő tetvek génjeinek tanulmányozásával képet lehet alkotni arról, hogy milyen nagyobb népmozgások zajlottak le az évezredek során - állítja egy új tanulmány.