A halogatás biológiai okait kereste egy német kutatócsoport a bochumi Ruhr Egyetemen. A szakértők 264 nőt és férfit vizsgáltak MRI segítségével, elemezték az egyes agyi területek méretét és működési hálózatukat, emellett minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amely a tevékenységeik feletti kontroll képességét vizsgálta.

A Psychological Science-ben megjelent kutatás szerint a halogatásért két agyi terület a felelős:

• az amigdala, amelynek feladata, hogy megítéljen egy adott szituációt, annak kimenetelét, és hogy figyelmeztesse az egyént egy cselekvés esetleges negatív következményeire,
• és az úgynevezett dorzális ACC, amely információt gyűjt több cselekvés esetleges kimeneteléről ahhoz, hogy kiválassza, melyik cselekvést válassza. Utóbbi ráadásul el is nyomja az ezekkel kapcsolatos kapcsolatos érzelmeket, hogy az adott feladatot sikeresen végre lehessen hajtani.

A szakértők arra jutottak, hogy azoknál, akik kevésbé képesek kontrollálni tevékenységüket (vagyis hajlamosabbak a halogatásra), nagyobb az amigdala mérete, ráadásul kevésbé volt hangsúlyos az amigdala és az úgynevezett dorzális ACC közötti kapcsolat. A nagyobb amigdalával rendelkezők tehát jobban tartanak a negatív következményektől, ezért hezitálnak.

Ha szeretne leszokni a halogatásról, próbálja ki az egyik általunk ajánlott alkalmazást: az Androidra ingyen letölthető 24hDone to-do trükkje, hogy szigorú határidőt ad a feladatok elvégzésére.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.