#hatékonyság


Egykor dülöngélt, ma még az edzéseit is ezrek nézik. Mivel jobb a többieknél az NBA James Bondja?

A kosárlabda sokat változott a „feltalálása” óta eltelt 125 évben, de néhány ökölszabály érvényben maradt. Aki hatékonyan akart játszani, azt kockáztatta, hogy a nézők elalszanak az unalomtól; aki viszont a látványos megoldásokra szavazott, búcsút inthetett a hatékonyságnak. Fantasztikus teljesítményével ezt törölte el Steph Curry, a Golden State Warriors irányítója.


Ahol négykor mindenki leteszi a munkát, mégis hasít a gazdaság

Egy átlagos dán mindössze 33 órát dolgozik egy héten, ötkor pedig a legtöbb irodában már lekapcsolták a lámpákat. Ez a rugalmatlan, ámde családbarát munkakultúra mégsem veti vissza az ország versenyképességét. Sőt, épp hogy csak lemaradnak a top 10-es listáról, a magánélet és munka egyensúlyát értékelő rangsort pedig vezetik.







Hat tipp arra, miként lehet hatékonyabb a munkában

Hogy egy nap mindössze 24 órából áll, sok vezetőnek, vállalkozónak okoz fejfájást, főleg, mert ebbe még a pihenést is be kell ütemezni. A kényszer különböző megoldásokat szül: trénereket, írót és üzletembereket kérdeztünk, mit látnak a legnagyobb problémának, és milyen trükkökkel, szokásokkal próbálják megnyújtani a napot.






Nincs barátja a munkahelyén? Akkor ön nem egy jó munkaerő

Legalábbis rosszabb munkaerő, mintha lenne közeli barátja. Kutatások szerint ugyanis az a munkaerő, akinek van közeli barátja a munkahelyén, jobban fókuszál a munkájára, elkötelezettebb és hatékonyabb is a munkája iránt, mint azok, akiknek nincs ilyen barátjuk a munkahelyen.


Durván alulfizeti dolgozóit a CBA

Az országos kiskereskedelmi hálózatok közül a CBA fizeti a legkevesebbet, a legtöbbet az Aldi dolgozói viszik haza. A nemzeti hálózatnál gyakori a minimálbér-közeli fizetés. Nyereséget csak a CBA és két diszkont társaság tudott elérne. A Tesco kiutálásával sokat vesztene a közpnti költségvetés is. Ágazati elemzés a Figyelőtől.






Minél olcsóbb nekünk, annál rosszabb másnak?

Különböző alkalmazások, internetes oldalak egyre inkább kiiktatják a közvetítőket a gazdasági rendszerből, a hatalmas online piactereken pedig sok esetben fillérekért lehet vásárolgatni, gondolhatnánk eljött az olcsóság kora. Egyes feltételezések szerint azonban a jelenleg zajló technológiai fejlődés deflációt gerjeszt, ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. De vajon tényleg rossz az, ha olcsón tudunk például ruhát rendelni a netről, vagy automatizált gépjárművekben utazunk majd?