Talán az jelzi igazán, hogy vége az eurózóna válságának, hogy 2007 óta nem látott mértékben lehet könnyen hitelhez jutni a közös uniós fizetőeszközt használó országokban. A nagy kérdés most az, meglesz-e a rendelkezésre álló hitelekhez a kereslet is.
Nem jó a devizahitel, sokan, sokféle hibát vétettek a devizahitelezés felfutása kapcsán, és érdemes lett volna nemzetközi példákat is megnézni, hogyan lehetett volna gátat szabni az elharapódzó hitelezésnek. Róna Péter és Surányi György közgazdászok egy beszélgetésen értekeztek arról, szerintük hol siklott félre a devizahitelezés, mik vezettek el a mostani helyzethez. Sok mindenben nem értettek egyet, ám a két közgazdász között ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma megoldása az lehet, ha valamilyen szinten forintosítják a devizahiteleket.
A jegybank megelőzné, hogy a 2008 előttihez hasonló eladósodás játszódjon le Magyarországon, ezért jövedelemarányos hiteltörlesztést vezetnének be minden hitelterületen, mellyel biztosítani lehetne a tisztes megélhetést is a kölcsönök törlesztése mellett. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez nem fogná vissza a hitelezést, ám a bankok szkeptikusak, az viszont biztos, hogy újfajta hitelezési gondolkodásra késztetheti a pénzintézeteket, akiknek új termékekkel is elő kell rukkolniuk.
A Kúria a közismertté vált Kásler-ügyben kimondta: az érintett devizahitelszerződésben az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek. A szerződés viszont ettől még nem lesz érvénytelen, hanem kijavítják. Fontos eleme a történetnek, hogy ez nem minden szerződésre érvényes döntés, az árfolyamrés visszafizetésével legfeljebb pár tízezer forinthoz juthat egy adós, és külön kell perelnie érte a bankját. Június közepén jön a jogegységi határozat, amelyben egységesíthetik az árfolyamrés bírósági megítélését, és döntenek az egyoldalú szerződésmódosítások kérdéséről is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tervek szerint már az idén újraszabályozza a lakossági hitelfelvételt. Önmagukban logikusnak mondhatók a módosítások, de hatásuk sokkoló lehet – írja az azénpénzem.hu.
A növekedési hitelprogram alapvetően nem változtatja meg a gazdaság szerkezetét - mondta egy kisválallati hitelezéssel foglalkozó bankár egy konferencián.
Amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan mennének is. Kelet- és Dél-Európa egy részéről menekülnek a nyugati bankok, az egy évtizede még pénzügyi mennyországnak tartott régió bankrendszereiben drasztikus átalakulás megy végbe. Osztrák helyett orosz szereplők felbukkanása, valamint az állam nagyobb szerepvállalása jellemzi a térséget. Mi jöhet a nyugati bankok távozása után? Egy fejezet zárul most le a régió bankrendszereinek történetében?
Egy mikroblogger szuper grafikont tett közzé, melyben levezeti, hogy mennyi is lehetett Kr. e. 3000-ben a hitelekre adott kamat. A blogger napjainkig vezeti el a kamatokat.
A magyar vállalatvezetők többsége úgy látja, hogy javulnak a hitelhez jutás feltételei, a hazai döntéshozók a regionális és a nemzetközi átlagnál is bizakodóbban látják a jelenlegi finanszírozási helyzetet - derül ki az EY Tőkebizalmi Barométeréből.
Az eurózóna bankjai továbbra is fukarkodnak a magánszektornak nyújtott hitelekkel. Novemberben az előző hónaphoz képest fölgyorsult a vállalatoknak és a háztartásoknak folyósított hitelállomány csökkenése.
Mit jelent az, hogy egy cég bankképes? Mikor hitelképes egy cég? Mi jellemzi a hazai mikro vállalkozásokat a banki hitelfelvétel szempontjából? Mit vizsgálnak bankok a cégemben a hitelfelvételkor? A hazai mikrovállalkozásoknak hány fennálló hitelszerződése van? Hogy alakul a vállalati hitelezés Magyarországon 2014-ben? Ha nem kapok hitelt, milyen lehetőségeim vannak a forrásbevonásra? Milyen a jó folyószámlahitel? Mit tud a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja 2.? Mi a tranzakciós adó, és ez mennyire érinti a cégemet 2014-ben? Összefoglaltuk a legfontosabb kérdéseket a céges pénzügyek tekintetében.
A deviza-, és forintkölcsön-ügyleteket, a pénzintézeti követeléseket, illetve a végrehajtást érintő népszavazási kérdéseket utasított el keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
A kínai buborékgazdaság finanszírozása egyre inkább az árnyékbankrendszertől függ, az instabil finanszírozás pedig kaotikus végkifejlettel fenyeget – mondja Andy Xie független sztárközgazdász. A közgazdász korábban már pontosan jósolta meg egyes válságok kialakulását.
Az EY (korábbi nevén Ernst & Young) előrejelzése szerint 2014-ben a lakossági és a vállalati hitelezés is beindulhat az eurózónában, a nem-teljesítő hitelek pedig idén év végén tetőznek az övezetben.
Az idén júliusban 6,4 százalékkal esett vissza a hitelezés Görögországban 2012 júliusához képest. A görög központi bank szerint a csökkenés kissé lassult júniushoz viszonyítva, de így is jelentős maradt.
Hogyan végződhet egy történet, melynek főszereplői túlméretezett állami ingatlanfejlesztő cégek, kiköltekező bankok és egy sor eladhatatlan ingatlan? Kína komoly adóssághegy alatt nyög, mely a nyugati világéhoz hasonló gazdasági válság szelét vetíti előre, és még azon is túlmutathat.
Lassan teljes sebességre kapcsol a növekedési hitelprogram, amely jegybanki forrásokat oszt szét. Ebben a hónapban megindultak a kifizetések, a kérelmek beáramlása pedig nagyon felpörgött. A Napi Gazdaság helyzetjelentése.
Olaszországban tovább nőtt a rossz hitelek állománya május végére, miközben ismét csökkent a bankok hitelezése a vállalatok és a háztartások számára egyaránt júniusban.