Orbán Viktor szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben év közben nem lehet hiánycélt váltani, ezért mindent meg fog tenni azért, hogy a tervezett 3,8 százalék teljesüljön. Az adórendszerrel kapcsolatos terveiről szólva a miniszterelnök a Magyar Televízió Az Este című műsorában úgy fogalmazott, ezzel a rendszerrel mindenki jól jár.
A pénzügyminiszter szerint az első negyedéves GDP-adatok ismeretében biztosan állítható, hogy az idén már nő a gazdaság.
Az eredetileg tervezettnél (a GDP arányában) maximum 1,5-2 százalékkal magasabb költségvetési hiányt tolerálna a piac – állítják egybehangzóan az Ecoline által megkérdezett hazai és külföldi elemzők. Mindez azt jelenti, hogy a Fidesz első körben közölt hiánycélja kissé magas lehet a befektetőknek, s szakértők szerint kockázatokat rejthet magában.
Valószínűsíthető az új magyar kormány részéről az államháztartási hiánycél valamelyes emelése, de csak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások eredményeként – áll londoni felzárkózó piaci elemzők hétfőn kiadott legújabb helyzetértékelésében, amely szerint a Fidesz-kormány sem készül költségvetési lazításra.
Oszkó Péter szerint az önkormányzati és az egészségügyi rendszer átalakítását kell felkínálnia a következő kormánynak, hogy a nemzetközi hitelnyújtók hozzájáruljanak az idei hiánycél módosításához.
A strukturális reformok megindítása miatt emelkedő hiánycél önmagában nem okoz hitelességi kockázatokat Oszkó Péter szerint, aki azonban óva inti attól a következő kormányt, hogy kampánycélok érdekében áldozza fel a költségvetési egyenleget.
Tévesnek nevezte Oszkó Péter pénzügyminiszter Varga Mihály csütörtöki állítását arról, hogy az államháztartási hiány várhatóan április végére eléri a kormány által egész évre tervezett mértéket, és megerősítette, hogy az első négy havi hiány valamivel az éves deficit 75 százaléka felett lehet.
Az idei GDP-arányos, eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiány 4,2, jövőre 4,3 százalék lehet – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott új inflációs jelentésében.
A jelenleg érvényes 3,8 százalékos 2010-es hiánycél a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint több úton is megváltoztatható, ha a szükség úgy hozza. De ezek közül a látszat, s a már most zengedező politikusi okfejtések ellenére sem mindegyik járható. Íme a lehetőségek és kockázatok, ahogy az intézet látja.
Varga Mihály szerint egy hiteles és reális gazdasági program indokolttá teheti, hogy a jövő évi hiánycél ne legyen "kőbe vésve". Az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy a 2010-es költségvetéshez több száz, az önkormányzatokat, az egészségügyet és az oktatást, valamint a környezetvédelmet érintő módosító indítványt ad be a Fidesz.
Nem változtat a Pénzügyminisztérium az idei prognózisán: 3,9 százalékos GDP arányos eredményszemléletű és 4,1 százalékos pénzforgalmi szemléletű hiányt vár önkormányzatokkal – közölte Katona Tamás, a tárca államtitkára. A tárcánál az is kiderült, hogy a Richter részvényekre átcserélhető kötvények iránt óriási az érdeklődés.
A költségvetési hiány felülvizsgálatáról is tárgyal a magyar kormánnyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Budapesten tartózkodó küldöttsége - erősítette meg a szervezet elnöke pénteken Bécsben egy sajtótájékoztatón az MTI kérdésére.
A 2009. évi, GDP-arányosan kialakult 3,6 százalékos pénzforgalmi államháztartási hiány kockázatokat rejt a 2010. évi deficit megvalósíthatóságára vonatkozóan - jelentette ki Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke.
Mivel a jövő évre betervezett költségvetési céltartalék nevesítését javasolták a kormánypárti képviselők, ezért az nem veszélyezteti a jövő évi államháztartási hiánycélt - felelte újságírói kérdésre Oszkó Péter pénzügyminiszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.
A 2010-es költségvetés általános parlamenti vitája holnap kezdődik és csütörtökig tart. Sok a kockázat a jövő évre tervezett hiánycél körül, így elveszhetnek az eredeti kormányzati célok.
