Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A 2010-es költségvetés általános parlamenti vitája holnap kezdődik és csütörtökig tart. Sok a kockázat a jövő évre tervezett hiánycél körül, így elveszhetnek az eredeti kormányzati célok.
„A jövő évi költségvetés önmagában biztosan nem alkalmas arra, hogy kivezesse a magyar gazdaságot a világgazdasági válságból, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nem is ez a legfontosabb cél, hanem az, hogy Magyarországnak mielőbb legyen elfogadott költségvetése, ami a tőkepiac bizalma szempontjából létkérdés” – hangsúlyozza Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Szerinte amennyiben valóban olyan gyors lesz a kilábalás a válságból, mint amilyet a tőkepiacok jelenleg áraznak, akkor elképzelhető, hogy az olyan mértékű lökést ad a hazai gazdaságnak, amiből akár a vártnál magasabb adóbevételek is generálódhatnak- „Mi azonban ezzel kapcsolatban kevésbé vagyunk optimisták. Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a kormány előreláthatólag jókora tartalékokkal tervez a jövő évi büdzsében” – fejtette ki az elemző.
Vizkelety Péter úgy véli, hogy a Költségvetési Tanács – szeptember végi jelentésében – ugyan kedvezőbben ítéli meg a gazdaság rövidtávú kilátásait a kormánynál, s a 2010-es adóbevételek alakulását meghatározó árindexek és a nominális adóalapok is magasabbak lehetnek a kormány előrejelzésénél, mégis a Generalinál a konzervatívabb verziót tarják valószínűbbnek, a meglévő nagyfokú külső kockázatok és a szokásosnál is több bizonytalansági faktor miatt.
„Véleményünk szerint a kormány által 2010-re kitűzött, a GDP arányában 3.8 százalékos hiánycél, ha egyáltalán tartható, akkor is csak nehezen. Több lényeges kockázatot is látunk ugyanis a deficitcél teljesülését illetően. Elég csak az egyik legfontosabb makrogazdasági mutatóra, a munkanélküliség alakulására gondolni, amely egyszerre befolyásolja a személyi jövedelemadó bevételeket, a fogyasztás oldaláról az általános forgalmi adó bevételeket, a kiadások oldalán pedig a munkanélküli ellátáson felül akár több szociális jellegű kiadási tételt is. Közvetve pedig hatással van például a banki hitelportfoliók minőségére, így a bankok eredményességén keresztül a társasági adó bevételekre is” – figyelmeztet az elemző.
Növeli a deficitcél teljesülését fenyegető kockázatokat a már idén is százmilliárdos nagyságrendű hiányt felhalmozó egészségügy is. A Generali értékelése szerint jelenleg talán az a legfontosabb aktuálpolitikai kérdés, hogy miként oldható meg a rendszer finanszírozása a hátralévő hónapokban. „Kérdésessé teszik a hiánycél teljesülését a közösségi közlekedést vagy az önkormányzatokat érintő – strukturális változtatások nélkül végrehajtandó – megvonások, a kieső forrásokat nagy valószínűséggel hitelek fogják pótolni, s így elveszhet az eredeti kormányzati célkitűzés is” – emelte ki Vizkelety Péter.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.