Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsának (MKKT) elnöke szerint a tavalyi költségvetés bevételi oldala a GDP 0,2 százalékának megfelelő összeget már 2010-ből szívott el. Kopits György a decemberi felgyorsított zárjegy-eladásokat, a MÁV-csoport elmaradt áfa-visszatérítését említette. Az MKKT elnöke rögzítette: "a 2010. évi költségvetési tervezet megvalósítható, ráadásul jobb és átláthatóbb a korábbi évek tervezeténél".
Kopits György ismertette a tanács javaslatait, amelyet a kormány számára fogalmaztak meg. Elsősorban a 2010. évi költségvetési törvény végrehajtásához kapcsolódó átláthatóság igényére, valamint az államháztartási törvény betartására hívták fel a kormány figyelmét. Ez utóbbi a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok állami tulajdonrészre jutó eredményének elszámolását érinti. A 2010-re érvényes államháztartási törvény szerint ugyanis az állami vállalatok 2009. évi eredményét/veszteségét a 2010. évi költségvetésben el kell számolni. Kopits György szerint ez a tétel, kiegészítve az önkormányzatok tavalyi veszteségével, együttesen 0,75 százalékponttal növelheti az idei államháztartási hiányt.
Arra a kérdésre, hogy az állami vállalatok teljes konszolidációját (azaz veszteség elszámolását) 2010-ben szükséges-e végrehajtani, Oblath Gábor, a tanács tagja az MTI-nek nemmel válaszolt. Álláspontja szerint annak eldöntése, hogy a konszolidációt hány évre húzza el a mindenkori kormány, politikai kérdés. Hozzátette azt is, hogy az Európai Unióban erre nincs recept, hiszen az EU-ban folyamatosan, azaz a következő év költségvetésében, elszámolják a többségi állami vállalatok eredményét/veszteségét, így a veszteség nem halmozódhat fel. Véleménye szerint a tisztánlátás is megköveteli, hogy a keletkezett veszteséget már a következő évi költségvetésben számolják el.
Március végén a Költségvetési Tanács egy középtávra szóló, úgynevezett technikai kivetítést készül közzétenni, amelynek időhorizontja 2014-ig terjed - mondta Kopits György. Ez a munka arról kíván képet adni, hogy a törvényben foglalt költségvetési szabályok betartása mellett miként alakulhat a következő kormányzati ciklusban a költségvetési politika mozgástere - tette hozzá.
Az elnök bejelentette: az államháztartási törvény értelmében a költségvetési elszámolási szabályokra a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék elnöke által felkért szakértőkből álló testület tesz javaslatot. A testület vezetésére Hüttl Antóniát kérték fel.
Kopits György ismertette a tanács javaslatait, amelyet a kormány számára fogalmaztak meg. Elsősorban a 2010. évi költségvetési törvény végrehajtásához kapcsolódó átláthatóság igényére, valamint az államháztartási törvény betartására hívták fel a kormány figyelmét. Ez utóbbi a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok állami tulajdonrészre jutó eredményének elszámolását érinti. A 2010-re érvényes államháztartási törvény szerint ugyanis az állami vállalatok 2009. évi eredményét/veszteségét a 2010. évi költségvetésben el kell számolni. Kopits György szerint ez a tétel, kiegészítve az önkormányzatok tavalyi veszteségével, együttesen 0,75 százalékponttal növelheti az idei államháztartási hiányt.
Arra a kérdésre, hogy az állami vállalatok teljes konszolidációját (azaz veszteség elszámolását) 2010-ben szükséges-e végrehajtani, Oblath Gábor, a tanács tagja az MTI-nek nemmel válaszolt. Álláspontja szerint annak eldöntése, hogy a konszolidációt hány évre húzza el a mindenkori kormány, politikai kérdés. Hozzátette azt is, hogy az Európai Unióban erre nincs recept, hiszen az EU-ban folyamatosan, azaz a következő év költségvetésében, elszámolják a többségi állami vállalatok eredményét/veszteségét, így a veszteség nem halmozódhat fel. Véleménye szerint a tisztánlátás is megköveteli, hogy a keletkezett veszteséget már a következő évi költségvetésben számolják el.
Március végén a Költségvetési Tanács egy középtávra szóló, úgynevezett technikai kivetítést készül közzétenni, amelynek időhorizontja 2014-ig terjed - mondta Kopits György. Ez a munka arról kíván képet adni, hogy a törvényben foglalt költségvetési szabályok betartása mellett miként alakulhat a következő kormányzati ciklusban a költségvetési politika mozgástere - tette hozzá.
Az elnök bejelentette: az államháztartási törvény értelmében a költségvetési elszámolási szabályokra a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék elnöke által felkért szakértőkből álló testület tesz javaslatot. A testület vezetésére Hüttl Antóniát kérték fel.
