Az állásinterjú után még akkor is kétségek gyötrik a jelentkezőket, ha úgy érzik, hogy az első akadályt sikerrel vették. Ilyenkor ugyanis mindenkiben felmerül a kérdés: mi van, ha mégis lebőgött, ha csak képzeli, hogy elégedett volt vele a munkaadó, ám valójában kiesett a potenciális jelentkezők köréből. Íme, néhány jel, amely arra utal, hogy a jelentkezőnek van még esélye az áhított állásra.
Hosszú volt az út, míg az angol szakmai nyelv az anyanyelvi műveltség szintjének jelzőjévé vált. Ám vannak kifejezések, amelyek alig fordíthatók, a magyar változatuk többlettartalom nélküli és még félre is viszi a beszélgetést. Ráadásul vannak bizonyos szakterületek, ahol, mire elkészül a szabatos fordítás, már nem is használják az adott terméket.
Mit, hol és mennyiért? Minimum erre a három kérdésre kell választ adnia egy munkaszerződésnek, amely ideális esetben mind a munkaadó, mind pedig a dolgozó érdekeit védi.
Leginkább a vendéglátóipari helyeken dolgozók munkavégzésére lesz hatással a dohányzás szigorítása, amelyről szerdán döntött a parlament. Nagyon sok cégnél eddig sem lehetett az irodaépületen belül rágyújtani, mivel a dohányzásra kijelölt helyek nem biztosítottak kellő védelmet a dohányfüst ellen. Az új szabályozásnak köszönhetően előtérbe kerülhetnek a munkahelyi leszoktató programok vagy az egészséges életmód anyagi ösztönzése.
Közhelynek tűnik, de igaz, hogy van, ami a zsíros fizetés ígéreténél is jobban csábítja a közép- és felsővezetőket. Utánajártunk, mi motiválhatja őket, hogy pályájukat szerényebb anyagi juttatásokat kínáló cégnél folytassák, visszautasítva egy magasabb bérrel járó állást.
Sok álláskereső szembesül azzal, hogy hiába pályázik meg egy állást, a HR-es válaszra sem méltatja. Olyan is előfordul, hogy az utolsó körös interjú eredményéről sem értesítik az álláskeresőt. Mi lehet ennek az oka?
Az outplacement olyan humánpolitikai eszköz, amely segítséget nyújt az elbocsátott dolgozó(k) és a munkáltató számára a leépítésből eredő pszichológiai, szociális, jogi hatások feldolgozásában és az álláskeresésben - állítja a szakirodalom. De hogy működik a gyakorlatban?
Elfogadó vállalat, rugalmas foglalkoztatás, kölcsönös érdekegyeztetés, folyamatos kommunikáció, támogató felsővezetés, kismamák/kispapák fejlesztése, és nem utolsó sorban a férjeket is támogató családbarát munkahely: ez szükséges a kisgyerekesek foglalkoztatásához - hangzott el egy konferencián.
Magyarországon a pályakezdők és az ötven év felettiek alig tudnak munkát találni. Az öregségi nyugdíj korhatára ennek ellenére egyre emelkedik. A rokkantsági és korkedvezményes nyugdíjban lévők aránya jóval magasabb, mint a kívánatos szint. Mi a megoldás? Harc a generációk között, vagy a közös kiútkeresés?
A válságban főként azokat az osztályokat érintette a leépítés, amelyek nélkül még termelékeny maradt a vállalat. Ilyen például a HR, amelyet leginkább a multik működtetnek. De mi a helyzet a kis-és középvállalatoknál, ahol a válság előtt sem létezett HR-osztály?
Egyre több karácsonyi ünnepség, csökkenő vagy stagnáló bónuszok és fizetések, a munka-szabadidő egyensúlyának helyreállítását célul kitűző újévi fogadalmak - ezek most a HR-esek központi témái német és angol nyelvterületen. Az erről szóló híreket megfejeli még néhány érdekes jogi eset elemzése: meddig jár a karácsonyi bónusz, ha ezt a munkaszerződés nem szabályozza külön, és milyan súlyos bűn a diszkrimináció?
Hogyan lehet egy cég eredményességét hat-kilenc hónap alatt erőteljesen javítani? Hogyan képes minőségi ugráshoz vezető döntéseket hozni egy vezetői team? A teljesítmény controlling eszközök és a döntésközpontú team coaching integrált alkalmazásának eredményességéről tanácsadók számolnak be.
A közösségi médiumok használata, a kommunikációs készségek kiaknázása és a megfelelően megírt önéletrajz a karrierépítés elengedhetetlen eszköze - derül ki egy friss munkaerő-piaci felmérésből.
A munkahelyi krízis már nemcsak a negyvenes-ötvenes korosztályt veszélyezteti, a harmincas munkavállalóknál is jelentkezik, éppen akkor, amikor minden adott lenne ahhoz, hogy élvezhessék eddigi befektetéseik gyümölcsét. Vajon mi okozhatja a krízis előretolódását, és hogyan előzhetjük meg?
Munkaerő-felesleg, rugalmatlan szabályozás, hosszadalmas közbeszerzési eljárás és konzervatív felfogás jellemzi a közszférát, amely akadályozza a rugalmas, piaci környezetre reagáló munkakultúra kialakulását, szervezeti hatékonyságot - osztották meg tapasztalataikat jogászok, közigazgatási szakemberek egy szakkiállításon.
Nehéz gazdasági helyzetben egy vezető számára aktuális kérdés, hogyan tudja megőrizni, sőt, létszámcsökkentés esetén miként tudja növelni beosztottjai teljesítményét.
Örök dilemma, hogy vajon mit fog kérdezni az interjúztató a felvételi beszélgetésen. Lesznek-e beugratós, trükkös kérdések vagy csak egyszerű, leginkább az önéletrajzra szorítkozó információra kíváncsiak a HR-esek? Mire számíthat a jelentkező? Íme, száz lehetséges kérdés.
Egyesek szerint a hirtelen elkövetett gyilkosságok, iskolai lövöldözések arra utalnak, hogy vagy a kiszámíthatatlan emberi természet űz kegyetlen tréfát a pszichológusokkal, pszichiáterekkel, vagy az emberi közöny vezet tragédiához. A probléma vajon hol keresendő? Az egészségügyben, a pszichológusképzésben vagy a társadalomban?
Bár a jelenlegi 11,1 százalékos munkanélküliségi ráta egyelőre stagnál, az elmúlt 2 évben nem egy termelő-gyártó cég fejezte be tevékenységét hazánkban. A tömeges elbocsátás emberi módon történő lebonyolítása nagy terhet ró a vezetőkre, HR-esekre és munkavállalókra, és számos akadályt gördít az érintettek elé. Mi lehet a megoldás?
Noha 2008-tól a munkavédelmi törvénybe beemelték a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, a munkaadók csekély hányada térképezi fel és javítja szervezetét ebből a szempontból, pedig e veszélyek következményeként a dolgozók tömegénél válaszreakcióként stressz, munkabaleset és pszichoszomatikus megbetegedések jelennek meg. Ráadásul a túlzott stressz a teljesítményre is negatívan hat.
