#hr

Az fmcg-szektorban jó dolgozni

Az fmcg-szektorban erős versenyben kell megőrizni a vállalat reputációját. A tapasztalatok szerint a stabil munkahely, valamint a transzparens és nem hierarchikus működés számít vonzónak a dolgozók körében.


A támogatás megvágása kinyírja a vállalati képzéseket

A vállalatok oktatási költségeik átlagosan 63 százalékát finanszírozták a 2012. január 1-jén megszűnő szakképzési hozzájárulásból. Amennyiben nem találnak más forrást, úgy ez az alkalmazottak továbbképzése, fejlesztése érdekében szervezett képzések mind minőségi romlását, mind mennyiségi csökkenését eredményezi – derült ki a Dale Carnegie kutatásából.


Soha ne vallja be a HR-esnek, ha túlképzett!

Egy magasan képzett munkavállaló akár az egész cég motorja is lehet. Tudása, tapasztalata ösztönzőleg hat a kollégákra és a vezetőkre egyaránt. A HR-esek mégis sokszor veszélyesnek tartják a túlképzett álláskeresőket, így gyakran be sem hívják az interjúra. Mi a különbség "tapasztalt" és "túlképzett" munkavállaló között? Miként győzheti meg a pályázó a HR-est arról, hogy esélyt adjon a bemutatkozásra?


Ne bukja el állását apró baklövések miatt!

Számos apró trükk létezik, amelyet bevethet az álláskereső, ha szeretne jó benyomást kelteni leendő munkáltatójában. Emellett sok apró bakit is elkövethet, amelyek egy kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetők. Tanácsok, hogyan viselkedjen az állásinterjún.


Provokatív kérdések az állásinterjún

Állásinterjún arra kíváncsiak a munkáltatók a leginkább, amiről egyáltalán nem árulkodik a pályázó önéletrajza. De mennyire ásnak mélyre a HR-esek? Milyen izzasztó kérdésekre számíthatnak a pályázók?


Álláskereső dilemmája: csak szépítsek, vagy hazudjak is?

Tele van az álláspiac olyan pályázókkal, akik féligazságokkal próbálnak meg bejutni következő munkahelyükre. Szeretnének ugyanis kitűnni az óriási versenyben, amit egy-egy jó pozícióért kell megvívni. Egyesek csak füllentenek, esetleg néhány apróbb részletet elhallgatnak szakmai pályafutásukkal, végzettségükkel kapcsolatban, de szép számmal akadnak olyanok is, akik teljesen félrevezetik a munkáltatókat. Kinek mi fér bele, és mi az, ami már kiveri a biztosítékot a munkáltatóknál?


Egyedi megoldások a képzési piacon (x)

A képzési piac útvesztőjében még az is könnyen eltévedhet, aki jó iránytűvel rendelkezik. Magyarországon a HR-es képzések terén hiányzik az eligazodáshoz szükséges tudás és kompetencia keretrendszer, valamint az aktuálisan birtokolt ismeret- és készségszint-mérés lehetősége. A tájékozódáshoz azonban segítséget nyújtanak a szakmai konferenciák és kiállítások, ahol koncentráltan fordulnak elő a legújabb módszertanok képviselői.


Ezért játszmáznak a cégvezetők

Noha a dolgozók szerint is az egyik legfontosabb vezetői erény a jó kommunikációs készség, a vezetőket sokszor a játszmázás, konfliktuskerülés, az asszertivitás hiánya jellemzi. A válság tovább rontott a helyzeten, hiszen a stratégiaalkotás, tűzoltás több energiát emészt fel, így a dolgozókra még kevesebb idő jut.



A pletyka ereje a munkahelyen

Bármilyen körülmények, szervezeti működésmódok és értékek mentén szerveznek egy vállalatot, a dolgozók nem tudják megállni, hogy ne pletykáljanak. A vezetőknek meg kellene tanulniuk ennek kezelését, felhasználását, mert elfojtása általában esélytelen.


Öt csalhatatlan jel, hogy az állásinterjú sikeres volt

Az állásinterjú után még akkor is kétségek gyötrik a jelentkezőket, ha úgy érzik, hogy az első akadályt sikerrel vették. Ilyenkor ugyanis mindenkiben felmerül a kérdés: mi van, ha mégis lebőgött, ha csak képzeli, hogy elégedett volt vele a munkaadó, ám valójában kiesett a potenciális jelentkezők köréből. Íme, néhány jel, amely arra utal, hogy a jelentkezőnek van még esélye az áhított állásra.


Hogyan hatott az angol-magyar keveréknyelv a HR-re?

Hosszú volt az út, míg az angol szakmai nyelv az anyanyelvi műveltség szintjének jelzőjévé vált. Ám vannak kifejezések, amelyek alig fordíthatók, a magyar változatuk többlettartalom nélküli és még félre is viszi a beszélgetést. Ráadásul vannak bizonyos szakterületek, ahol, mire elkészül a szabatos fordítás, már nem is használják az adott terméket.



Jobban járnak a cégek, ha a dolgozó nem dohányzik

Leginkább a vendéglátóipari helyeken dolgozók munkavégzésére lesz hatással a dohányzás szigorítása, amelyről szerdán döntött a parlament. Nagyon sok cégnél eddig sem lehetett az irodaépületen belül rágyújtani, mivel a dohányzásra kijelölt helyek nem biztosítottak kellő védelmet a dohányfüst ellen. Az új szabályozásnak köszönhetően előtérbe kerülhetnek a munkahelyi leszoktató programok vagy az egészséges életmód anyagi ösztönzése.


Vonzó karrierlehetőségek: mi csábítóbb a jó fizetésnél?

Közhelynek tűnik, de igaz, hogy van, ami a zsíros fizetés ígéreténél is jobban csábítja a közép- és felsővezetőket. Utánajártunk, mi motiválhatja őket, hogy pályájukat szerényebb anyagi juttatásokat kínáló cégnél folytassák, visszautasítva egy magasabb bérrel járó állást.



Hogyan gondoskodnak a cégek elbocsátott dolgozóikról?

Az outplacement olyan humánpolitikai eszköz, amely segítséget nyújt az elbocsátott dolgozó(k) és a munkáltató számára a leépítésből eredő pszichológiai, szociális, jogi hatások feldolgozásában és az álláskeresésben - állítja a szakirodalom. De hogy működik a gyakorlatban?


Munka gyes mellett: mire érdemes figyelni?

Elfogadó vállalat, rugalmas foglalkoztatás, kölcsönös érdekegyeztetés, folyamatos kommunikáció, támogató felsővezetés, kismamák/kispapák fejlesztése, és nem utolsó sorban a férjeket is támogató családbarát munkahely: ez szükséges a kisgyerekesek foglalkoztatásához - hangzott el egy konferencián.


Új dimenziók a munkaerőpiacon

Magyarországon a pályakezdők és az ötven év felettiek alig tudnak munkát találni. Az öregségi nyugdíj korhatára ennek ellenére egyre emelkedik. A rokkantsági és korkedvezményes nyugdíjban lévők aránya jóval magasabb, mint a kívánatos szint. Mi a megoldás? Harc a generációk között, vagy a közös kiútkeresés?


Élet a HR-en innen és túl

A válságban főként azokat az osztályokat érintette a leépítés, amelyek nélkül még termelékeny maradt a vállalat. Ilyen például a HR, amelyet leginkább a multik működtetnek. De mi a helyzet a kis-és középvállalatoknál, ahol a válság előtt sem létezett HR-osztály?