Számos apró trükk létezik, amelyet bevethet az álláskereső, ha szeretne jó benyomást kelteni leendő munkáltatójában. Emellett sok apró bakit is elkövethet, amelyek egy kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetők. Tanácsok, hogyan viselkedjen az állásinterjún.
Állásinterjún arra kíváncsiak a munkáltatók a leginkább, amiről egyáltalán nem árulkodik a pályázó önéletrajza. De mennyire ásnak mélyre a HR-esek? Milyen izzasztó kérdésekre számíthatnak a pályázók?
Tele van az álláspiac olyan pályázókkal, akik féligazságokkal próbálnak meg bejutni következő munkahelyükre. Szeretnének ugyanis kitűnni az óriási versenyben, amit egy-egy jó pozícióért kell megvívni. Egyesek csak füllentenek, esetleg néhány apróbb részletet elhallgatnak szakmai pályafutásukkal, végzettségükkel kapcsolatban, de szép számmal akadnak olyanok is, akik teljesen félrevezetik a munkáltatókat. Kinek mi fér bele, és mi az, ami már kiveri a biztosítékot a munkáltatóknál?
A képzési piac útvesztőjében még az is könnyen eltévedhet, aki jó iránytűvel rendelkezik. Magyarországon a HR-es képzések terén hiányzik az eligazodáshoz szükséges tudás és kompetencia keretrendszer, valamint az aktuálisan birtokolt ismeret- és készségszint-mérés lehetősége. A tájékozódáshoz azonban segítséget nyújtanak a szakmai konferenciák és kiállítások, ahol koncentráltan fordulnak elő a legújabb módszertanok képviselői.
Noha a dolgozók szerint is az egyik legfontosabb vezetői erény a jó kommunikációs készség, a vezetőket sokszor a játszmázás, konfliktuskerülés, az asszertivitás hiánya jellemzi. A válság tovább rontott a helyzeten, hiszen a stratégiaalkotás, tűzoltás több energiát emészt fel, így a dolgozókra még kevesebb idő jut.
Vajon létezik érzelmek nélküli cégvezetés? A vezetők tényleg hideg fejjel hozzák a racionális döntéseket, vagy csak azt hiszik?
Bármilyen körülmények, szervezeti működésmódok és értékek mentén szerveznek egy vállalatot, a dolgozók nem tudják megállni, hogy ne pletykáljanak. A vezetőknek meg kellene tanulniuk ennek kezelését, felhasználását, mert elfojtása általában esélytelen.
Az állásinterjú után még akkor is kétségek gyötrik a jelentkezőket, ha úgy érzik, hogy az első akadályt sikerrel vették. Ilyenkor ugyanis mindenkiben felmerül a kérdés: mi van, ha mégis lebőgött, ha csak képzeli, hogy elégedett volt vele a munkaadó, ám valójában kiesett a potenciális jelentkezők köréből. Íme, néhány jel, amely arra utal, hogy a jelentkezőnek van még esélye az áhított állásra.
Hosszú volt az út, míg az angol szakmai nyelv az anyanyelvi műveltség szintjének jelzőjévé vált. Ám vannak kifejezések, amelyek alig fordíthatók, a magyar változatuk többlettartalom nélküli és még félre is viszi a beszélgetést. Ráadásul vannak bizonyos szakterületek, ahol, mire elkészül a szabatos fordítás, már nem is használják az adott terméket.
Mit, hol és mennyiért? Minimum erre a három kérdésre kell választ adnia egy munkaszerződésnek, amely ideális esetben mind a munkaadó, mind pedig a dolgozó érdekeit védi.
Leginkább a vendéglátóipari helyeken dolgozók munkavégzésére lesz hatással a dohányzás szigorítása, amelyről szerdán döntött a parlament. Nagyon sok cégnél eddig sem lehetett az irodaépületen belül rágyújtani, mivel a dohányzásra kijelölt helyek nem biztosítottak kellő védelmet a dohányfüst ellen. Az új szabályozásnak köszönhetően előtérbe kerülhetnek a munkahelyi leszoktató programok vagy az egészséges életmód anyagi ösztönzése.
Közhelynek tűnik, de igaz, hogy van, ami a zsíros fizetés ígéreténél is jobban csábítja a közép- és felsővezetőket. Utánajártunk, mi motiválhatja őket, hogy pályájukat szerényebb anyagi juttatásokat kínáló cégnél folytassák, visszautasítva egy magasabb bérrel járó állást.
Sok álláskereső szembesül azzal, hogy hiába pályázik meg egy állást, a HR-es válaszra sem méltatja. Olyan is előfordul, hogy az utolsó körös interjú eredményéről sem értesítik az álláskeresőt. Mi lehet ennek az oka?
Az outplacement olyan humánpolitikai eszköz, amely segítséget nyújt az elbocsátott dolgozó(k) és a munkáltató számára a leépítésből eredő pszichológiai, szociális, jogi hatások feldolgozásában és az álláskeresésben - állítja a szakirodalom. De hogy működik a gyakorlatban?
Elfogadó vállalat, rugalmas foglalkoztatás, kölcsönös érdekegyeztetés, folyamatos kommunikáció, támogató felsővezetés, kismamák/kispapák fejlesztése, és nem utolsó sorban a férjeket is támogató családbarát munkahely: ez szükséges a kisgyerekesek foglalkoztatásához - hangzott el egy konferencián.
Magyarországon a pályakezdők és az ötven év felettiek alig tudnak munkát találni. Az öregségi nyugdíj korhatára ennek ellenére egyre emelkedik. A rokkantsági és korkedvezményes nyugdíjban lévők aránya jóval magasabb, mint a kívánatos szint. Mi a megoldás? Harc a generációk között, vagy a közös kiútkeresés?
A válságban főként azokat az osztályokat érintette a leépítés, amelyek nélkül még termelékeny maradt a vállalat. Ilyen például a HR, amelyet leginkább a multik működtetnek. De mi a helyzet a kis-és középvállalatoknál, ahol a válság előtt sem létezett HR-osztály?
Egyre több karácsonyi ünnepség, csökkenő vagy stagnáló bónuszok és fizetések, a munka-szabadidő egyensúlyának helyreállítását célul kitűző újévi fogadalmak - ezek most a HR-esek központi témái német és angol nyelvterületen. Az erről szóló híreket megfejeli még néhány érdekes jogi eset elemzése: meddig jár a karácsonyi bónusz, ha ezt a munkaszerződés nem szabályozza külön, és milyan súlyos bűn a diszkrimináció?
Hogyan lehet egy cég eredményességét hat-kilenc hónap alatt erőteljesen javítani? Hogyan képes minőségi ugráshoz vezető döntéseket hozni egy vezetői team? A teljesítmény controlling eszközök és a döntésközpontú team coaching integrált alkalmazásának eredményességéről tanácsadók számolnak be.
A közösségi médiumok használata, a kommunikációs készségek kiaknázása és a megfelelően megírt önéletrajz a karrierépítés elengedhetetlen eszköze - derül ki egy friss munkaerő-piaci felmérésből.
