szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az fmcg-szektorban erős versenyben kell megőrizni a vállalat reputációját. A tapasztalatok szerint a stabil munkahely, valamint a transzparens és nem hierarchikus működés számít vonzónak a dolgozók körében.

Magyarországon az fmcg (fast-moving consumer goods − napi fogyasztási cikkek)-szektor cégeinél a dolgozóknak az átlagnál többet számít, hogy milyen a munkáltatójuk arculata, illetve a vállalat hírneve, ez az iparág legmarkánsabb sajátossága − derül ki az AonHewitt Legjobb munkahely felméréséből, amit a Napi Gazdaság Online idéz. A szegmensben dolgozók 68 százaléka tartja jó munkahelynek jelenlegi cégét, míg az összes magyar munkavállalónak csak a fele gondolkodik így.

A munkáltatói márka (employer branding) építésének egyik alaptétele az, hogy nem elég a vonzó munkáltatói hírnevet felépíteni, fontos az is, hogy a munkavállalók tapasztalatai egybevágjanak a kifelé kommunikált képpel. Az fmcg-cégek itt is kiemelkedőek a többi szektorhoz képest: a dolgozók 56 százaléka gondolja hitelesnek munkaadóját, míg az átlagos magyar vállalatok esetében csak a dolgozók 44 százaléka gondolkodik így − állapította meg Juhász Katalin, az AonHewitt tanácsadója. Kisvarga Hajnal, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. hr-vezetője szerint a munkáltatói márka-üzeneteket nemcsak a külvilág, a munkatársak felé is meg kell valósítani, mert ők a vállalati hírnév legfontosabb és legnagyobb hatású közvetítői. Sokan pályáznak meg nálunk állást úgy, hogy egy munkatársunk mesélt a cégről és ez megfogta őket − mondta a hr-szakember, aki szerint a munkavállalók versenyelőnyt jelentenek a piaci versenyben, mert ötleteik, szaktudásunk nélkül nincs piaci siker.

Az AonHewitt szakértői szerint az fmcg-cégek valószínűleg annak köszönhetik, hogy munkaerő-megtartó képességük nagyobb az átlagosnál, mert e társaságoknál a munkatársak hitelesnek látják saját munkahelyüket. Az is iparági jellegzetességnek számít, hogy az átlaghoz képest az fmcg-s vállalatoknál jobb a belső kommunikáció. Ez egyrészt hatékonyabb, másrészt átláthatóbb és nyíltabb információáramlást jelent. A jelek szerint a felső vezetők világosabb képet festenek a vállalat jövőjéről, valamint a hosszú távú célkitűzésekről és a jelentősebb változásokról is jobban informálják a beosztottakat.

Az ágazatban a jó vagy rossz működés azonnal látszik a napi forgalmon − így csak olyan emberek képesek ott karriert építeni, akik a gyors üzletmenethez tudnak alkalmazkodni. Ez köszön vissza az AonHewitt adataiból is: a jelenleg a középmezőnyben áll az iparágak népszerűségi listáján, egy másik felmérésben részt vevők csupán 5 százaléka választotta első helyen ezt az ágazatot. Mivel a szektor nagy stressztűrést igényel, a cégek folyamatosan, kreatív eszközökkel motiválják a munkaerőt.

Az fmcg-cégeknél leginkább a kollégák közti kapcsolat harmonikussága marad el az átlagostól az AonHewitt eredményei szerint. A dolgozók 58 százaléka gondolja azt, hogy kollégái tiszteletben tartják gondolatait és érzéseit, szemben a 64 százalékos magyar átlaggal. Emellett a munka és magánélet egyensúlyával is kevésbé elégedettek: átlagosan a magyar dolgozók 49 százaléka tudja összeegyeztetni a kettőt, az fmcg-szektorban ez az arány csak 44 százalék. A dolgozók az átlaggal egyező arányban értékelték stresszesnek munkájukat, azaz valószínűleg nem a feszültség, hanem inkább a munka mennyisége a megterhelő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!