szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vállalatok oktatási költségeik átlagosan 63 százalékát finanszírozták a 2012. január 1-jén megszűnő szakképzési hozzájárulásból. Amennyiben nem találnak más forrást, úgy ez az alkalmazottak továbbképzése, fejlesztése érdekében szervezett képzések mind minőségi romlását, mind mennyiségi csökkenését eredményezi – derült ki a Dale Carnegie kutatásából.

A jelenlegi gazdasági helyzetben történő túlélésének egyik kulcsa a munkatársak tudása, lojalitása és kreativitása. Ennek biztosítására az egyik eszköz, egyéb más intézkedések mellett, a rendszeres képzéseken (nyelvi és egyéb), illetve fejlesztő tréningeken való részvétel lehetőségének biztosítása. Többek között ezért is érint fájdalmasan sok céget, hogy 2012. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulásból nem finanszírozható a munkatársak fejlesztése, nyelvórák, tréningek költsége.

Korábbi elemzések szerint a cégek átlagosan a munkatársak fejlesztésére fordított összeg 10-30 százalékát finanszírozták a szakképzési hozzájárulásból. A jelenlegi, a Dale Carnegie Magyarország 2012 elején, partnerei körében végzett felmérése szerint azonban ennél jóval nagyobb, 63 százalékos ez az arány. Ha ezt a kieső forrást a cég saját költségből nem pótolja, akár ennyivel is csökkenhetnek a képzésre fordított összegek.

A közel 50, különböző iparágban tevékenykedő vállalat HR vezetői és oktatási-fejlesztési specialistái véleményét kikérő vizsgálat során kiderült, a megkérdezettek 72 százaléka gondolja, hogy a képzésekre, tréningekre fordítható összegek, és ezzel a tréningek, képzések mennyiségének csökkenése hosszú távon káros hatással lesz a cégek működésére, eredményeire nézve.

A mennyiségi és minőségi változással kapcsolatosan a megkérdezettek 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a változás minőségileg lesz hatással a képzésekre, azaz alacsonyabb minőségű képzési programokat fognak igénybe venni, míg a megkérdezett fele szerint a képzések mennyiségét is befolyásolja az új helyzet. Több vállalat racionalizációval igyekszik a törvényi változásokhoz igazodni, mások azonban a csökkenő oktatási költségek és a cég, az ország versenyképessége között egyértelmű párhuzamot tudtak húzni.

A februárban készült felmérés összes válaszadója közül mindössze 15 százalék jósolja, hogy a klasszikus tantermi készségfejlesztő programokat egyre inkább más módszerekkel, úgy mint e-learning elemekkel fogják, vagy szükséges kombinálni. Emellett azonban mint megoldást említették többen a saját tréneri, oktatói gárda fejlesztését, és azt, hogy a képzésekre fordítható EU-források igénybe vételében látnak még kiutat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!