Bakizott a jegybank – ismerték el a hvg.hu-nak küldött levélben, miután megírtuk, hogy 42 százalékos élelmiszer-inflációt várnak 2023-ra. Azt közölték: rossz számot írtak, így nem az 1985 óta mért legnagyobb, hanem csak a harmadik legnagyobb élelmiszer-inflációja lesz jövőre.
A kormány a végsőkig szorongatja a tanárokat, az önkormányzatokat, a szegényeket, propagandája mégis sokakat eredményesen hergel az Európai Unió és az Oroszországot érintő szankciók ellen, miközben a tűz közelében lévők gőzerővel készülnek a vágyott EU-s pénzek felszívására. Az emberek többsége sötéten látja a jövőt, a bizonytalanság jó táptalaja a populista politika támogatásának, ám a borúlátás a változtatás melletti kiállásra is ösztönözhet.
A szegedi piacon a csemegepultos szerint a magasabb árak miatt ugyanakkora lesz idén is a bevétel, mint tavaly, de kevesebb terméket tud eladni, mert sokan elmaradtak idénre.
Akár 19,5 százalék lehet a jövő évi átlagos infláció. A jegybank egyelőre tartja a rendkívül magas kamatokat
Az idei magasabb gazdasági növekedés miatt jövőre a GDP arányosan 3,5 százalékos hiánycél magasabb számszerű hiányt enged. A kormány 15 százalékos éves átlagos inflációval számol jövőre. A jövő évi büdzsét áttervezik, de továbbra sem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra. A családtámogatásokról nincs még döntés.
Emlékezetes pontja volt 2022-nek, amikor a Ryanair vezérigazgatója elküldte Nagy Mártonnak a Közgazdaságtudomány tökfejeknek – angol eredetijében Economics for Dummies – című könyvet. Hogy a miniszter megfogadta-e Michael O’Leary tanácsát, és beleolvasott-e a könyvbe, azt nem tudhatjuk, de mi mindenesetre elolvastuk, és meg is mutatjuk, a 664 oldalból mit érdemes a leginkább megfontolni ma Magyarországon.
2022-ben minden az árak, pontosabban az áremelkedések körül forgott – az infláció elszállása azonban nem oka, sokkal inkább következménye volt mindannak, ami ebben az évben történt az energiapiaci turbulenciától kezdve a háborún át az aszályig. Gazdasági podcastunk évzáró adásában ezeket az okokat és következményeket elemeztük vendégeinkkel.
A pandémia után az energiaválság, illetve a magas infláció nehezíti meg a mindennapjainkat, ezért most különösen fontos, hogy tudatosan alakítsuk pénzügyinket. Érdemes kockázatot vállalni vagy menjünk mindig a biztosra? Mire számíthatunk jövőre? Hogyan lehetünk tudatosabbak a pénzügyeinket illetően? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk az Erste Alapkezelő szakértőjével, Varga Zalánnal.
Akár 50-60 forintos különbségek is lehetnek a literenkénti benzin illetve gázolajárban egyes kutak között.
Megvan az egyezség az EU-pénzekről, de azért, hogy pénzt kapjunk, még sokat kell tárgyalni a következő hónapokban is; jókora korrupciós botrány tört ki az Európai Parlamentben; Európa-rekorder lett a magyar infláció, és még mindig van hova feljebb. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Napról napra jobban érezzük az infláció hatását napjainkban Magyarországon. De tudjuk-e, hogy a készpénz értéke folyamatosan csökken? Mit érdemes tennünk egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben, hogy nagyobb anyagi biztonságban érezhessük magunkat? Videónkban az utca emberének segítségével kerestük ezekre a kérdésekre a válaszokat.
Az állami intézmények számai módszertani eltérések miatt különböznek, de egyik sem olyan pontos, mint a vásárlói módszertan, amely az árcédulákra nézve lövi be a drágulás mértékét.
Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3–4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.
A magyarországi infláció novemberben lehagyta a korábban dobogós balti országokét. Messze meghaladja a többi régiós ország inflációját, és több mint duplája az unió átlagos inflációjának.
Még a Fidesz-KDNP szavazóinak a 21 százaléka sem hiszi, hogy inkább a háború és a szankciók okozzák a drágulást.
A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik január 1-től, ez hasonló mértékben tolja föl az átlagkeresetet. A várható inflációs pálya mellett ezzel együtt őszig reálbércsökkenés lesz, éves átlagban talán meglesz a stagnáló reálbér. Reális veszély, hogy felpörög az ár-bér spirál, Magyarország pedig beragad egy magas inflációs környezetbe.
Az inflációs csúcs egyre magasabbra tornyosul, ahogy közeledünk hozzá. A kormány elkötelezett a jövő évi költségvetési hiánycél tartása mellett – ez a tervezettnél jóval kisebb gazdasági növekedés mellett csak kemény megszorításokkal érhető el.
Az élelmiszeripari és vendéglátós vállalkozások elmentek a falig: ha a folyamatosan növekvő költségeiket teljesen áthárítanák a vevőikre, eltűnne a kereslet. Újabb áremelések nélkül azonban tömeges csődök jöhetnek.
Szerdán dönt az alapkamatról a jegybank szerepét betöltő Fed, a kérdés most az, hogy enyhül-e a szigor.
Első ránézésre csak afféle kapcsolt árunak tűnik a globális minimumadó megszavazása, pedig e lépésnek gyakorlati következménye is lesz. A feltételes módban megkapott uniós pénzek a forint visszaerősödését hozhatják. Kockázatok azonban maradnak.
