Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az állami költségvetés elvesztette a jelentőségét, hiszen normális esetben a regnáló kormány jövőre vonatkozó terveit lehetne belőle kiolvasni, mostanra azonban az Orbán-kormányok hungarikumot csináltak ebből is, mivel előbb kiadnak egy többségében komolytalannak tekinthető, 2023-ra szóló költségvetést júniusban, majd nekiállnak hatósági árakkal, különadókkal és adóemelésekkel improvizálni – írja Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a Portfolion megjelent elemzésében.
Utóbbi intézkedések a közgazdász Bod Péter Ákos szerint azért is problémásak, mert már önmagukban is befolyást gyakorolnak olyan tényezőkre, mint a gazdasági növekedés aránya, az infláció, illetve a fogyasztói árak emelkedése, így tökéletesen értelmetlen úgy kiadni egy költségvetést, hogy nem számolnak ezekkel a hatásokkal. Nem véletlen, hogy általában a jövőre szóló költségvetési törvények az óév végén születnek meg és nem annak a közepén.
Mégis beviszik a parlament elé az új 2023-as költségvetést, de már csak az új évben
Újabb csavart jelentettek be a költségvetés teljesen kaotikus újratervezésében.
Erre ébredhetett rá a Pénzügyminisztérium is, ahol a karácsonyi nagy bejgli és halászléinvázió előtt rohammunkában újraírták a költségvetést, majd benyújtották a Költségvetési Tanácsnak (KT) véleményezésre anélkül, hogy bármi érdemlegeset közöltek volna az érdeklődő nyilvánossággal annak tartalmáról.
A KT válasza legalább nyilvánosan elérhető és ebből a két legfontosabb, hogy egyfelől a háromtagú grémium kétharmada kockázatosnak tartja a kormány utolsó pillanatos költségvetési tervezetét, a maradék egy fő, a jegybank jelenlegi elnöke, Matolcsy György pedig még csak a nevét sem adta a tervezethez.
Elkészült a Pénzügyminisztérium a költségvetés teljes átírásával
15 százalékos éves inflációval és másfél százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány 2023-ra. Több mint öt hónappal az után, hogy a nyáron megszavazták a 2023-as költségvetés eredeti verzióját, totálisan át kell írni az egészet, december 23-án délre addig eljutottak legalább, hogy a számokkal elkészült a Pénzügyminisztérium, most még a Költségvetési Tanács véleményére várnak.
A magyar gazdaság már így is recesszióban van, és az inflációs folyamat sem érhette el a csúcspontját. A két kellemetlen jelenség együttállása sajnos logikus következménye a 2021 közepétől a választásokig tartó költségvetési kiköltekezésnek. Nem lephet meg minket, hogy jövőre böjti év várható – írja Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök még azt is hozzátette, hogy
a jövő évi recesszió mélysége és időtávja beláthatatlan és az ármozgásokhoz, illetve az árfolyamingadozásokhoz kapcsolódó kockázatok sem lettek kisebbek semmivel a mostani tervezet hatására.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy még ezen a sajátos helyzeten is sikerült a kormánynak csavarnia egyet, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nem rég bejelentette, hogy mégis az Országgyűlés elé viszik a költségvetést, de csak jövőre. Ez pedig azt jelenti, hogy ha valami oknál fogva a költségvetés nem jelenik meg a közlönyben a 2022-ből még hátralévő néhány napban, akkor úgy kell majd a honatyáknak tárgyalniuk a 2023-as költségvetést, hogy az az év, amelyikre terveznek, az éppen ott zajlik körülöttük.
