Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Megegyezett a Spar a 2023-as bérfejlesztésről a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével, aminek értelmében január 1-jétől
a hálózatban kereskedelmi tevékenységet végző munkatársak elérhető legalacsonyabb alapbére a próbaidőt követően bruttó 330 ezer forint.
A gazdasági szempontból kiemelt térségekben a legalacsonyabb bruttó alapbér 350 ezer forint.
A cég arról nem írt, hogy ez mekkora emelésnek felel meg, de a tavalyi bérmegállapodásról szóló közlése szerint 2022-ben az áruházi munkakörökben elérhető legalacsonyabb fizetés 285, a kiemelt térségekben pedig 300 ezer forint volt. Ennek alapján az emelés mértéke nagyjából 16 százalék.
A kiemelkedő teljesítményt nyújtó áruházaknál tavaly és idén is havi bruttó 10 ezer forint juttatás illeti meg a kollégákat. Az áruházak egy szűkebb körében dolgozók számára – azoknál az üzleteknél, ahol a kiemelkedő teljesítmény okozta leterheltségen túl a munkaerőpiaci helyzet is plusz kihívást jelent –, egy új, bruttó 30 ezer forintos juttatást is bevezetnek.
Az áruházak középvezetői alapbére – az üzlet méretétől, forgalmától és teljesítményétől függően – bruttó 380 és 540 ezer forint közötti sávban lesz. Az alapbért ezen felül a vállalat a jövőben is kiegészíti saját hűségprogramjának elemeivel.
A sparos dolgozók a hűségprogram révén továbbra is kihasználhatják a jubileumi juttatás és a SZÉP-kártya előnyeit, és megmarad a 13. havi juttatás, valamint a 15 százalékos dolgozói vásárlási kedvezmény havi 120 ezer forint vásárlási összeghatárig. Ez utóbbi jár az új belépőknek is. Aki autóval jár munkába, az a törvényben meghatározott 15 forint/kilométeres összeg helyett 35 forintot kap.
Közleménye szerint a cég 2017 és 2022 között 48,6 milliárd forint értékű bérfejlesztést hajtott végre saját forrásból. Erre a célra 2023-ban 8,7 milliárd forintot fordítanak.
Az infláció Magyarországon novemberben 22,5 százalékos volt, és a gazdaságfejlesztési miniszter szerint január-februárban még tovább, akár 27 százalékig nőhet. Nagy Márton szerint akkor várhatóan megáll az emelkedés, és az év végére egy számjegyűre mérséklődik.
