#infláció



A magyar piac a legfontosabb a nagy cégek számára

A nagyvállalatok számára felértékelődött a belföldi kereslet fontossága. Ettől a tényezőtől teszik leginkább függővé jövedelmezőségüket, de a kormányzati gazdaságpolitika és a beszállítói árak alakulása is érzékenyen érinti a cég eredményességét. A forint árfolyamváltozása viszont egyre kevésbé hat profitabilitásukra.






Euró 2020-ban? Na hiszen, de szép lenne

A maastrichti feltételek teljesíthetők ugyan, de az uniós jog- és normarendtől egyre távolabb kerül a magyar gazdaság. Ha Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter valóban úgy látja, hogy Magyarország 2020-ban beléphet az euróövezetbe, akkor vissza kell kormányoznia a gazdaságpolitikát az uniós útra.



Nem fogja kitalálni, mi drágul először a Brexit miatt

Az nem volt kérdéses, hogy az európai importra építő brit kereskedelmi vállalatok jelentős része kénytelen lesz saját áraiban érvényesíteni a font árfolyamának 10 százalékos gyengülését az euróval szemben. A kérdés inkább az volt, hogy melyik szektor lép elsőként.





Tíz magyarból 9 rosszul dönt a pénzéről. És ön?

Soha nem látott mértéket öltött a lakosságnál lévő lekötetlen pénz, pedig háromszázalékos kamat mellett többet lehetett keresni, mint 8 százalékosnál. A kirakatban lévő kamat abszolút nagyságánál ugyanis fontosabb, hogy mennyivel haladja meg az infláció mértékét, azaz mennyivel nőhet a pénz valós értéke. A magyarok többsége azonban ezzel nem foglalkozik. A Bankmonitor.hu bebizonyítja, hogy érdemes lenne.


Egy kiló csirke 24 ezer, egy kiló kukoricaliszt 5 ezer forint Venezuelában

A teljes gazdasági és politikai válságba süllyedt Venezuelában horroráron juthat a lakosság már az élelmiszerekhez is. A hét elejétől átszámítva több mint ötezer forintba kerül egy kilogramm kukoricaliszt, míg egy kilogramm csirkéért több mint huszonnégyezer forintot kénytelenek fizetni. Az országban központilag határozzák meg az alapvető élelmiszerek árát.


Megint vége a kamatcsökkentési ciklusnak?

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében. Közben ilyen már volt, hogy a vágási ciklus lezárását kommunikálták, 'oszt mégse úgy lett.




Két magyarországnyi szegény él Oroszországban

2006 óta a legmagasabbra nőtt Oroszországban a szegénységi küszöb alatt élők száma: 19,2 millióan vannak, 3,1 millióval többen, mint tavaly. 2016-ban tovább csökkennek a reálbérek. A szegények 60-70 százaléka gyermekes családban él.