Az nem volt kérdéses, hogy az európai importra építő brit kereskedelmi vállalatok jelentős része kénytelen lesz saját áraiban érvényesíteni a font árfolyamának 10 százalékos gyengülését az euróval szemben. A kérdés inkább az volt, hogy melyik szektor lép elsőként.
Egy százalék körüli értékre ugorhat az infláció az MNB szerint.
A fehérorosz jegybank reményei szerint lezárhatják az utóbbi évek hiperinflációs korszakát.
Akár 2,4 százalék is lehet jövőre az infláció, ami azért is kínos lehet a kormánynak, mert a költségvetésben csak 0,9 százalékkal számoltak a nyugdíjemeléseknél.
Soha nem látott mértéket öltött a lakosságnál lévő lekötetlen pénz, pedig háromszázalékos kamat mellett többet lehetett keresni, mint 8 százalékosnál. A kirakatban lévő kamat abszolút nagyságánál ugyanis fontosabb, hogy mennyivel haladja meg az infláció mértékét, azaz mennyivel nőhet a pénz valós értéke. A magyarok többsége azonban ezzel nem foglalkozik. A Bankmonitor.hu bebizonyítja, hogy érdemes lenne.
A teljes gazdasági és politikai válságba süllyedt Venezuelában horroráron juthat a lakosság már az élelmiszerekhez is. A hét elejétől átszámítva több mint ötezer forintba kerül egy kilogramm kukoricaliszt, míg egy kilogramm csirkéért több mint huszonnégyezer forintot kénytelenek fizetni. Az országban központilag határozzák meg az alapvető élelmiszerek árát.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében. Közben ilyen már volt, hogy a vágási ciklus lezárását kommunikálták, 'oszt mégse úgy lett.
Még soha nem ígért az aktuális kormámy olyan kevés nyugdíjemelést, mint most tette azt Varga Mihály. A nyugdíjasok mélyen ki vannak bukva a 0,9 százalékos ajánlaton.
A jegybank az idén 0,3 százalékos inflációval számol.
2006 óta a legmagasabbra nőtt Oroszországban a szegénységi küszöb alatt élők száma: 19,2 millióan vannak, 3,1 millióval többen, mint tavaly. 2016-ban tovább csökkennek a reálbérek. A szegények 60-70 százaléka gyermekes családban él.
Alacsony inflációt és bővülő gazdaságot prognosztizált az elkövetkező két évre a Századvég Gazdaságkutató Zrt.
Enyhén visszavett a magyar növekedési előrejelzéséből az Európai Bizottság, de összességében pozitív képet fest a magyar gazdaságról.
Százharmincszor kisebb ma a forint vásárlóértéke, mint a bevezetésekor – írta a Világgazdaság a tegnap közzétett inflációs adatok alapján.
Az államháztartás tavalyi hiánya várhatóan a GDP 2 százaléka lesz, a gazdaság tavaly 2,8-2,9 százalékkal bővült a nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint.
A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, az üzemanyagok ára pedig jelentősen csökkent éves összevetésben.
Októberben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, szeptemberhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőttek.
Hasítanunk kellene, úgy szórja ránk a pénzt az EU, enélkül egy helyben toporognánk – és jövőre ez el is jön, véli Zsiday Viktor. A kivándorlás miatt durva béremelések lesznek jó pár szektorban. 2020 után komoly gondok lesznek.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűtlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája bármilyen módon reagálna a várakozásoktól jelentősen elmaradó inflációra.
Átmenetileg negatív tartományba csökkent az infláció szeptemberben.
Az idei év még a bűvös hármas szám jegyében telik, ám jövőre ez alá bukik a gazdasági növekedés üteme – derül ki a gazdaságkutatók és a jegybank friss prognózisaiból. Lassabban nő jövőre a bérek vásárlóereje is, mint az idén, a keresetek 1-2 százalékkal fognak többet érni. A valós munkanélküliség 10 százalék közelében alakulhat, de jövőre kikerülhetünk a bóvli kategóriából a hitelminősítők mérőszalagján.
