Három éve nem látott ilyet a magyar gazdaság: egymást követő két hónapban is legalább 1 százalékos az inflációnk. Az októberi 1,0 százalékos adat után novemberben 1,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Az egy évvel korábbihoz képest a leginkább a szeszes italok és a dohányáruk drágultak, 2,1 százalékkal. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt, de ezen belül nagyok az eltérések. A cukor például 16,3 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor, az étolaj pedig közel 4 százalékkal lett drágább. A sertéshús a KSH szerint 8,2 százalékkal lett olcsóbb tavaly novemberhez képest – mint azt már bemutattuk, az áfacsökkentés hatása gyakorlatilag eltűnt, a januárinál már jó tíz százalékkal drágábban lehet a nagyobb láncoknál sertéshúst kapni.

Túry Gergely

Az üzemanyagok 0,6 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt, a háztartási energia ára azonban nem változott. A szolgáltatásokért átlagosan 1,8 százalékkal kell többet fizetni – ezt nagyrészt az magyarázza, hogy a szerencsejátékok 5 százalékkal drágultak, és a tévéelőfizetések is többe kerülnek. A tartós fogyasztási cikkek ára csökkent a leginkább, ezek 0,8 százalékkal lettek olcsóbbak.

Az NGM úgy kommentálta az adatokat: a tartósan alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok, illetve a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is értékálló, ami támogatja a fogyasztás élénkülését és a gazdaság fellendülését.

Ha az energia és a nyers élelmiszerek áraival nem számolunk, akkor 1,5 százalékos maginflációt kapunk – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING elemzője. Szerinte az elmúlt hónapok egy lassú emelkedő trendre utalnak. Az erős bérnyomás miatt valószínű, hogy ez folytatódni is fog – a következő hónapok nagy kérdése, hogy milyen hatással lesz az inflációra a minimálbér emelése. Az sem elképzelhetetlen, hogy hiába a béremelés, az ételek árai úgy nőnek, hogy jövőre a magasabb bérből sem lehet többet vásárolni.