Utcaszintre lebontva tette közzé a KSH, milyen árakon lehetett tavaly ingatlanokat eladni. Az ország legdrágább utcája most először nem budapesti, az első helyhez 2 millió 639 ezer forintos négyzetméterár kellett, míg a legolcsóbb helyen 23 ezer forint volt a házak négyzetméterenkénti ára.
A válság előttitől még elmarad a magyar lakáspiac, de már szép ütemben tér magához. Az MNB lakáspiaci jelentése azt is megmutatja, hogy egyre kevesebbet tudnak alkudni a vevők, és arra is kitér, hogy 2025-ben pöröghet fel a piac még jobban.
Társadalmi egyeztetésen a tervezet.
Az egyik leggazdagabb magyar cégcsoportjában új társaság alakult a speciális igények teljesítésére.
Túl nagy a terület a mostani hallgatószámhoz, racionalizálni, és az így felszabaduló források révén fejleszteni kell az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti campusát. A Budai Arborétum területe viszont sérthetetlen Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint.
Még mindig sok ipari-logisztikai ingatlan épül, miközben kevés a bérlő. A kihasználatlansági ráta hamarosan 15 százalékra nőhet, ám főleg a régebbi csarnokok lesznek bajban, a modernekre nagy az igény.
Sok régi bérleti szerződés fut ki az irodapiacon, a hibrid munkarendre átállt cégeknek kevesebb hely kell. Zavart okoznak az állami célra fideszes vállalkozók árnyékában épülő nagy projektek és a bizonytalanság.
A 2007-ig megépült ingatlanok is jogosulttá válnának, és eltörölnék a jövedelmi viszonyokhoz kötött támogatási mértéket az Otthonfelújítási Program frissítése során. A nyár közepén indult pályázat eddig nem igazolta a hatalmas várakozásokat, a módosítástól azt várják, hogy végre felpörgeti.
A magyar állam – élve az elővásárlási jogával – 2022 óta hét ingatlant vett meg a világörökségi helyszíneken Lázár János döntése alapján. Volt olyan lakás, amelynek négyzetméteréért 4,5 millió forintot sem sajnáltak – ezen már a kormány ülésén is fennakadtak.
16-20 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerülhet, ha megvásárolja az Equilibrium 1 nevű irodaházat a Gránit Alapkezelő. A román sajtó szerint az ügylettel kapcsolatos tárgyalások lassan véget érnek.
Élesen kritizálja a kormányzati terveket a Magyar Szakszervezeti Szövetség: ha ingatlanba forgatják a megtakarításokat, oda lehet a nyugodt időskor.
Ők azok, akik 8,5 millió forintnyi önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítással is rendelkeznek. Ennyi önerő már elég lehet ahhoz, hogy befektetési céllal vásároljanak meg egy kisebb fővárosi lakást.
Tavaly hirdette meg licitre a vagyonkezelő a festői környezetben fekvő különleges épületet, amiért végül 730 millió forintot fizetett a vevő, akinek kiléte akkor még ismeretlen volt. Most viszont már tudni, hogy Szabó Zoltán cége vitte.
A kormány által kért 5 százalékos kamatplafon bizonyos feltételek mellett tartható, de nem mindenkinek – hangzott el a legnagyobb magyarországi bankok vezetőinek beszélgetésén. Azt is elmondták, hogy a banki adatok alapján sok cég bajban van, de még nem annyira, hogy ne tudnák a hiteleiket visszafizetni.
Több száz ingatlant írtak ki árverésre alig másfél hónap alatt. Több tízmilliárdos bevételt hozhatna a licit, ha lennének ajánlatok.
A 25 hektáros, part menti ingatlanért senki sem jelentkezett, hogy megvenné.
A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat állami segítséggel létrehozott MR Közösségi Lakásalap több mint 200 felújított lakást adott át új ügyfeleknek az elmúlt két és fél évben. Jelenleg ez a nonprofit vállalkozás viszi az ország egyik legnagyobb és országos lefedettséggel is rendelkező bérlakásprogramját: 6000 ingatlannal, 3800 bérlővel és családtagokkal kiegészülve 15 ezer ember él a lakásaikban.
Elővédelem alatt áll, mégis bontani kezdték a Tündérhegyi Pszichiátria épületét a XII. kerület polgármestere szerint.
Már most az infláció kétszeresénél is nagyobb tempóban drágulnak az ingatlanok, és ez még csak békés bemelegítés lehet a 2025-ös áremelkedéshez képest, ha valóra válnak a kormány tervei.
Az árverés kiírása szerint a terület „fejlesztése hosszú távra meghatározó lesz Tihany életében, ezért kiemelt figyelmet igényel”.
