#instant tudomány

Néhány szám alapján belátható, miért lenne jobb csak nőket küldeni az űrbe

Már több évtizeddel ezelőtt felmerült, hogy érdemes lenne férfiak helyett nőket küldeni a világűrbe, elsősorban a hölgyek alacsonyabb testsúlya és oxigénfelhasználása miatt. Bár a felvetés logikusnak tűnt, nem győzte meg a NASA-t, de más országok űrkutatási szervezeteit sem. 2000-ben viszont ismét előkerült az ötlet, elsősorban a Mars-utazással kapcsolatban. Geoffrey Landis amerikai repülőgépmérnök egyenesen azt javasolta, hogy egy ilyen űrmissziót teljes egészében női legénységgel teljesítsenek. Nemrégiben komoly megerősítést kapott a mérnök.

Mi történik a környéken, ha kitiltják egy lakóövezetből az autókat?

Nem biztos, hogy ez a Lánchíd forgalomkorlátozására is maradéktalanul igaz, de egy angliai tanulmány szerint lakóövezetekből ki lehet tiltani az autókat úgy, hogy a forgalom nem terelődik át a környező utcákra.

Emberek, akik hónapokra, évekre beleragadnak a fáradtságba – és alig mutatkozik remény a változásra

Több tünete ismert a krónikus fáradtság szindrómának, mint terápiája. Viszonylag ritka kór lévén gyakran félrediagnosztizálják, pedig a Covid utóhatásaként egyre többeket érinthet.

Óriási haszonnal kecsegtet, ha sikerül a kiterjesztett valósághoz igazítani az 5G-t

Az okosgyárak még intelligensebbek lehetnek a valós és a virtuális valóságot egyszerre megjelenítő AR-eszközökkel. Az ehhez szükséges 5G óriási lehetőséget kínál a távközlési cégeknek.

Egyre kevesebb energiát használunk alvás közben, így aztán egyre inkább hízunk

Kevesebb energiát használunk fel pihenés közben, mint pár évtizeddel ezelőtt – derítette ki egy skót kutatás. Ez azért rossz, mert a jelenség hozzájárulhat az elhízáshoz, amely már globális közegészségügyi és gazdasági probléma.

Egy szokatlanul szélsőséges nyár előtt állunk – mit jeleznek előre az adatok?

A megszokottnál sokkal szélsőségesebb lehet az időjárás idén, vagyis nem egyszerűen egy újabb, még melegebb nyár várható.

Indulókkal bosszantotta Einsteint és szeretett szeszélyesen élni – 120 éve született Neumann János

Vidám koktélpartik és hajnalba nyúló pókerjátszmák is színesítették a XX. század zseniális tudósa, a látnoki képességű Neumann János hétköznapjait. A nyitott, ám ellentmondásoktól sem mentes személyiség emberi oldalát is feleleveníti a születésének 120. évfordulójára megjelent monográfia.

Jön az otthoni Covid-teszthez hasonló gyorsteszt, ami pikk-pakk kimutatja a szalmonellát

Kísérleteikben elsősorban a csirkehúsra fókuszáltak a kutatók, hiszen a baromfik a leghírhedtebb forrásai a szalmonellafertőzésnek, de biztosak benne, hogy a teszt a marhahúsban, a tejtermékekben és más élelmiszerekben is képes kimutatni a baktériumot.

Váratlan kérdésekre is válaszokat adhat, hogy szó szerint atomjaira szedték a Notre-Dame-ot

A középkor fémművességét, templomépítészetét, klimatikus viszonyait és az egyház működését is jobban megérthetik a párizsi katedrális restaurálása kapcsán lendületbe jött tudóscsapatok.

Egyre több a porvihar a világban, és áldozataiknak csak töredéke hal meg autós tömegbalesetekben

Sok millió tonna por – a klímaváltozás miatt egyre több – vándorol kontinenseken át, és ez az egészséget, a mezőgazdaságot és az áramtermelést is sújtja. A homokviharok kilencven éve majdnem lakhatatlanná tették az USA nagy részét.

Az agyunk akár azonnal kreál nekünk néhány hamis emléket, ezt most egy kísérlet is kimutatta

Hajlamos az agyunk arra, hogy akár azonnali hamis emlékeket generáljon – erősítették meg holland kutatók.

Egy cég állítja, megcsinálta a műhúst, ami harapásra is olyan, mint az igazi

Nem az ízükkel, inkább a textúrájukkal van baj a jelenleg elérhető növényi hamburgerpogácsáknak, állítja a Meat. The End („Hús. Itt a vége”) nevű izraeli cég.

Aki extraszűz olívaolajat ad az étrendjéhez, annak az agyára fog menni – a lehető legjobb értelemben

Az extraszűz olívaolaj rendszeres fogyasztása kedvező hatással lehet az agyra, javíthat az enyhe kognitív károsodásokon és a vér-agy gát állapotán – állítja Amal Kaddoumi, az alabamai Auburn Egyetem gyógyszerkutatási és -fejlesztési tanszékének kutatója.

Miért élnek tovább a kistestű kutyák, mint a nagyobbak? Megtalálták a magyarázatot

A kis és nagy kutyák élettartama közti összefüggés összhangban van az öregedés információs elméletével.

Betegek helyett ezúttal orvosok vesznek részt egy kutatásban, de végül a betegek járhatnak jól

A kísérleti alanyoknak egy éven át, éjjel-nappal biometrikus szenzorokat kellett viselniük, hogy rögzítsék olyan adataikat, mint a fizikai aktivitás, az alvásminőség, a stressz-szint.

Jó hír a cukorbetegeknek, hogy talán jóval hosszabb ideig tartható szobahőmérsékleten az inzulin, mint hitték

A svéd és amerikai tudósok hatféle inzulint elemeztek Indiában, ott jutottak részletesebb információkhoz az inzulintároláshoz.

Tényleg megmenti a benzines és dízelautókat az e-üzemanyag?

Miért elektro-, ha folyékony? Miért nem növeli a szén-dioxid-kibocsátást? A legégetőbb kérdések és válaszok az e-üzemanyagról, amelyre hivatkozva a német kormány nemrég felvizezte a robbanómotoros autók betiltásának EU-tervét.

Mikor és mitől válik biztossá, hogy kihalt egy állat? Van, hogy 160 év után kerül elő egy „feltámadt faj” egyede

Csak látszólag tűnik könnyűnek megállapítani, hogy kihalt-e egy állat; valójában alig van ennél nehezebben megválaszolható és megosztóbb kérdés a biológiában.

Azok a szemét DNS-ek...

Több mint 60 évvel ezelőtt figyeltek fel a biológusok arra, hogy az emberi genom hárommilliárd bázispárjának csak körülbelül a két százaléka kódol fehérjéket, a fennmaradó 98-99 százalék látszólag semmilyen célt sem szolgál. Ez idő tájt egyesek haszontalan, „szemét DNS-nek” minősítették ezeket. Ez a hozzáállás idővel megváltozott.

Egérkísérletekből derült ki, hogy mennyire káros lehet a túl gyakori megfázás

A gyakori megfázás hatással lehet az agy öregedésére, növelheti a kognitív hanyatlás egyéb formáinak a kockázatát – állítják amerikai kutatók, egyelőre csak egérkísérletekre alapozva.

1 ... 22 23 24 25 26 ... 69