Javában zajlik a negyedik ipari forradalom, mely szakértők szerint legalább annyira meg fogja változtatni a gazdasági és társadalmi berendezkedést, mint a modern gőzgép elterjedése a 18. században. Hogyan lehetünk a digitális ipari forradalom nyertesei? Többek között erre a kérdésre keresi a választ jövő hétfőn a SMART 2016 konferencia több mint 100 előadója.
Az Ipar 4.0, azaz a negyedik ipari forradalom alapját az informatikai megoldások jelentik. Egyre nagyobb szerepet kapnak a műhelyekben és a szerelőüzemekben is a hálózatra csatlakozó eszközök. Máris mutatjuk, mi értelme van például egy okosfúrónak.
Potenciálisan kevesebb kiadás a családi kasszának, gyorsabb ügyintézés a szerződött ügyfélnek – a többi között ezeket az előnyöket hozzák el az okos fogyasztásmérők, amelyek elterjedésével megoldható az is, hogy ne kelljen többé a szomszéd utcából visszafordulni: távolról is nyomon követhetővé válik, hogy égve maradt-e a villany, és arról is figyelmeztetést kaphatunk, ha csőtörés vagy túlfolyás van a lakásban.
Egy strandtojás, amibe minden értéktárgyat bele lehet pakolni, okoskütyüs karkötő zárja, ha bizergálják, elkezd sípolni, mint egy riasztó – és GPS-nyomkövető is van benne, ha elszaladnának vele. Ja, és sírhelykereső applikációnak indult. A hajdani iWiW-vel nagyot gurító technológiai garázscég ma már több mint száz főt foglalkoztat, azonban azóta sem sikerült olyan emlékezeteset alkotniuk, mint a nagy sikerű közösségi oldal. Ez azonban most megváltozhat, legalábbis az elmúlt hetekben beharangozott mobilszéfjük prototípusát eddig világszinten lelkes érdeklődés fogadta, ami ráadásul egy égető problémára nyújt megoldást: mit csináljak az értéktárgyaimmal, ha a strandon csobbanni akarok?
A 20. század popkultúrája is sokféle víziót vázolt arról, hogy eleink miként és miféle környezetben képzelték el a jövőt – azaz napjaink világát. Valamire azonban mintha nem számítottak volna: jelesül, hogy a technológiai változások alapja a kommunikáció forradalma, az információáramlás és az adatgyűjtés lesz. Legyen szó a hétköznapi élet bármely területéről, a trend ugyanaz: minden mindennel mindenhol mindig kapcsolatban van. De mit jelent mindez, azaz a dolgok internete (IoT) a gyakorlatban? Ha van rá 10 perce, elmagyarázzuk egy igen látványos formában.
A Growiee konyhai fűszerkertjének palántái üzennek telefonjára, ha szomjasak.
A következő években a már most is erős sodrású digitális trendek még tovább izmosodnak, kiterjednek, és igen mélyen átalakítják az életünket. A prognózisok szerint 2020-ra több tízmilliárd eszköz fog a hálózatra kapcsolódni, s hatalmas adatforgalmat generálnak az egymás közötti kommunikációjukkal. Az emberek azonban ebből jelentős hasznot húzhatnak.
Ma leginkább az autóiparnak dolgoznak, és bár ott voltak a nagy mobiltelkós piacrobbanásnál is, és elsőre a kézifúró és a mosogatógép (vagy tűzhely) képe ugrik be róluk, a szerszámgépgyártó vállalatot mostantól azonban a "dolgok internete" (Internet of Things - IoT) érdekli.
Az okostelefonok térnyerése nem hír, lassan inkább történelem, és az okosórákat is egyre kevésbé kell bemutatnunk. De van-e értelme az okosfogkefének? És miért lehet hasznos, ha a tévénk tisztában van a pulzusunkkal? Merre halad tovább a következő pár évben a technológiai fejlődés? Többek között ezek a kérdések kerültek elő Las Vegasban, a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai bemutatójaként jegyzett CES 2015 nyitóelőadásán.
“Nagyon meg vagyok elégedve a miniPC-kel segített tanítás bevezetési...
A várakozáson felüli részvételi arány még akkor is kellemesen meglepett...
