Borisz Akunyin: „Embereket erővel összetartani nem lehet”
A Magyarországon is népszerű orosz író interjújával nyit az idei különleges PesText fesztivál. A videós beszélgetést a hvg.hu-n nézhetik végig.
#irodalom
Tompa Andrea: A haza nem Vidnyánszkyé, a haza egy érzet, a csapvíz íze, egy régi illat
„Talán az a haza, ahol biztonság van. És ha ez ilyen erősen megkérdőjeleződik, mint ahogy mostanában tapasztaljuk, akkor ez fogalom kezd repedezni” – véli Tompa Andrea, akinek legutóbb Haza címmel jelent meg regénye. Lehet-e két hazája valakinek? Lehet-e egy egyetem a diákoknak "haza"? Interjú.
Csak két fehér író van a Booker-díj idei jelöltjei közt
Kihirdették kedden Londonban a legrangosabb brit irodalmi elismerés, a Booker-díj jelöltjeinek szűkített listájára felkerült műveket: a szerzők között négy nő és két férfi van, meglepetésre Hilary Mantel nem került a döntősök közé.
Egy szigorúan vallásos család drámája Nemzetközi Booker-díjat ért
A holland Marieke Lucas Rijneveld regénye kapta idén a rangos elismerést.
Krasznahorkai írta az év legfontosabb mondatát a görög Literature szerint
A mondat a Sátántangóból származik, görögre Ioanna Avramidou fordította.
Méltánytalan módon döntött az NKA az Új Forrás szerint, megszűnhet a lap
Nem kapott támogatást az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) idei folyóirat-pályázatán az Új Forrás folyóirat. Az 51 éves lapnak ez a döntés a végét jelentheti. Az Új Forrás nyílt levélben hívta fel a figyelmet a döntés következményeire.
Egy nőpárti írónő, aki szerint a feminizmus már halott ideológia
Segélykiáltásnak és felhívásnak szánta a kortárs olasz irodalom nagyasszonya a nők elleni erőszak megrázó eseteiről szóló új könyvét, de a HVG-nek adott interjújában Dacia Maraini elmondja azt is, szerinte hogyan kerülhetik el a nők, hogy áldozatok legyenek.
Sára és Spiró: provokatív esszéket és egy életmű összegzését ajánljuk
Egy élő hazai irodalmi nagyágyú és egy magyar filmes-filmkulturális ikon, aki már nincs köztünk. Spiró György új kötetet adott ki, Sára Sándorról könyv jelent meg.
Hintáztatás ritmusára születtek Grecsó hamarosan érkező gyerekversei
Ismét apaság-versekkel jelentkezik Grecsó Krisztián, de ezúttal a gyerekek számára is érthető költemények jelennek meg novemberben.
Zsidózás és könyvbezúzás: a magyar irodalomtörténet egyik szégyenteljes fejezete
Volt hova visszanyúlniuk a Szerb Antal „nemzetietlen” irodalomtörténetétől a romlatlan ifjúságot kivont karddal óvó újhazafiaknak. De manapság is ismerős lehet, ahogy az 1934-es első kiadása után nyolc évvel agresszív antiszemita támadássorozat indult a sajtóban a tragikus sorsú író azóta klasszikussá érett műve ellen.
Ulickaja a lélek testéről írt, könyvét a Testről és lélekről főszereplője fordította
Meghökkentő a hasonlóság a világhírű orosz írónő, Ljudmila Ulickaja új könyvének és Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje, a Testről és lélekről címe között. Ulickaja tud erről, azt mondta, a filmnek és a könyvnek a lényeget tekintve sok köze van egymáshoz.
"Jó kis sztori" a 60-as években betiltott darab története
Pályi András nem igazán bánja, hogy egy "feljelentés" nyomán ez lett a Tigris sorsa, mert annyira gyengének tartja ifjúkori zsengéjét, hogy annak kéziratát sem mutatja meg senkinek.
„Nagy szerző nagy szerelmes könyve”
Meleg férfiak kapcsolatairól szól Nádasdy Ádám szelíd humorral és finom iróniával megírt műve, a Szakállas Neptun, melyből megtudhatunk egyet s mást a nyunyóka szóról is.
„A valóságot csak a fikción keresztül lehet igazán megközelíteni”
Sheryl Sutton ifjú afroamerikai színésznő megbabonázta Pilinszky Jánost a hetvenes évek elején. A költő valóságos, illetve többnyire virtuális beszélgetéseikből írt esszéregényt, amely 1977 után most ismét megjelent.
Szilágyi Ákos: Liberális demokráciából választásos autokráciába jutottunk
Magyarországon ő használta először az illiberális demokrácia kifejezést. A liberális politikai elit legnagyobb hibájának a doktrinerséget tartja. Volt Oroszország-kutatóként nem az oroszokat, hanem a velük üzletelő magyar vezetőket látja veszélyesnek. Humora legendás, de mostanában kevesebbet nevet, és fáj neki, hogy ezzel az egész ország így van. Portréinterjú Szilágyi Ákos költő-esztétával.
Szilasi László: „Akkor szóljanak, ha ódát írok a Viktort köszöntő fekete könyvbe”
Sokkal jobb ország lenne itt, ha mindenki antidepresszánst szedne - állítja a HVG-nek adott interjújában Szilasi László író, aki Térey-ösztöndíjasként nem tudta távol tartani magát a szekértáborok küzdelmétől, de legújabb regényében, a Kései házasságban nem a politikát, hanem a szerelmet szedi ízekre.
Egy német drámaíró, aki művével megnyitotta a Vatikán titkos levéltárait
Első művével, A helytartóval egyből berobbant a közéletbe a napokban, 89 évesen elhunyt Rolf Hochhuth német drámaíró, aki élete végéig az erkölcs és az igazság szószólója maradt. Lényegében neki köszönhető az is, hogy végül kiderülhetett, mit tudott annak idején a pápa a holokausztról.
Nádasdy Ádám: "Aki szeret leülni egy verseskötettel, az most is megteszi"
A jelenleg hatalmon lévő politikusok stílusát nem helyes közbeszédnek nevezni - véli Nádasdy Ádám, aki a HVG-nek adott portréinterjújában elmondja azt is, szerinte meddig maradhat fenn a NER. A költőként és műfordítóként is elismert nyelvész emellett mesél a családjáról, párkapcsolatáról és arról is, hogyan élte át a bezártságot a járvány alatt.
Tovább erősödik Demeter Szilárd, 59 millióval gazdagodott a PIM kasszája
Az Alkotóművészeti Kft.-től elveszik, és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adják három ösztöndíj szervezését.
A 10 éves Bereményi Géza 1956-ban bezárta magát Magyarországra
Első tizennyolc évéről és a korszak Budapestjéről megannyi intimitást árul el az 1946-ban született Kossuth-díjas író, Bereményi Géza varázslatos új regényében, a Magyar Copperfieldben, amelyben a régebbi filmjeiből ismert helyszínek és szereplők is újra megelevenednek.