Már legalább 150 éve foglalkoztatja az emberiséget egy Mars-expedíció terve. A vörös bolygó az irodalomban, a zenében és a filmek világában is régóta inspirálja az alkotókat, sőt, ma már az üzleti világ fantáziáját is megmozgatják a szomszédos bolygóban rejlő lehetőségek.
Rendkívül színes lett a végeredmény.
A Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma készített számvetést arról, hogy mekkora teret töltöttek ki a nők a könyvespolcokon.
Válaszút előtt álló nők a főszereplői a szerző Egyformák vagyunk című, a Katona online K:ortárs sorozatában február 27-én látható darabjának. A hogyan tovább kérdését a gendertémák iránt érdeklődő író is felteszi magának.
Az író nem darálta le Jókai Mór könyvét, csak azt mondta, kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. De a darálással se kavarhatott volna nagyobb vihart, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy egy-egy kötelező olvasmány világképe nem tanórai, hanem „csak” praktikus, hétköznapi értelemben talán még fontosabb is lehet egy fiatal olvasó számára, mint egy mű többi tulajdonsága.
Amanda Gorman a Harvardon tanult szociológiát, már gyerekkorában kapcsolatba került a politikai aktivizmussal, Joe Biden beiktatásán lépett fel, ráadásul művészete üzletileg is sikeres. Erős rajt, mondhatni. Szándékai szerint a folytatás is tartogat majd izgalmakat.
Az ünnepelt költő és könyvkiadó 101 éves volt.
A valódi nevét sem tudják, mégis az irodalom egyik legnagyobb sztárja lett az olasz Elena Ferrante. Új regényének megjelenése világszenzációnak számított, a Netflix pedig már fél éve bejelentette, sorozatot készítenek belőle. Kritika A felnőttek hazug életéről.
Volt édességbolti eladó, road, énekes, ír könyveket, tart egyszemélyes esteket, egy hatalmas napot tetováltatott a hátára, ha kell, szétharapja a mikrofont. Összetéveszthetetlen.
Nagy-Britanniában az egyik legnépszerűbb író sem riad vissza attól, hogy a szerelmesregénye ne csak egy fekete srác és egy fehér nő kapcsolatáról szóljon, de arról is, hogy ki undorodik Boris Johnsontól, és ki nem. Elolvastunk két angol „Brexit-regényt”.
A tudományos kutatási együttműködést és a házhoz jövő kultúrát tartja a járvány kedvező hozadékának a szerző, akinek Végre egy kis csönd című darabjából készül a Katona K:ortárs elnevezésű, streamelt színházi sorozatának első premierje.
Negyedszázaddal a halála után jelent meg az Élet és Irodalom legendás szépirodalmi szerkesztője, Kardos G. György az 1940-es évek második felében írt verse.
Ezt állítja a legmagasabb francia irodalmi elismeréssel, a Goncourt-díjjal méltányolt könyv, a Napirend szerzője, Éric Vuillard.
Egyszerre volt befelé forduló individualista és világmegváltó. A 100 éve született svájci író műveit sokszor temették, ám darabjai aktualitást hordozó üzeneteikkel világszerte ma is a színházi repertoár részei.
A koronavírus miatt bevezetett karantén kezdetén írt esszégyűjteményt az együttérzésről, a relatív szenvedésről és Amerika vélt vagy valós különlegességéről Zadie Smith.
Eltávolodva egy kicsit a verseléstől, naplószerűen jegyezte le érzéseit, gondolatait Al-dunai álom című könyvében egy letűnőben lévő világról a vidéki életet tervező költő. Interjú.
Keserves szenvedés után éhen halt szülők összevert gyerekei és országukat tönkretevő, hazug, gyilkos, velejükik romlott politikusok népesítik be a Harry Potter-könyvek írója, J. K. Rowling új gyerekkönyvének világát. Az Ickabog nem széplelkeknek való, de csupa jót akar.
Arra a kérdésre, mi jó történt velem a karantén alatt, elsőként ez ugrik be: tavasszal kiolvastam a Háború és békét.
Esterházy Péter könyvtára az Evangélikus Országos Gyűjteménybe, írói hagyatéka pedig a berlini Művészeti Akadémiához került. De volt-e más opció?
Ez az év, és ez a karácsony is sok mindentől megfoszt minket, de az olvasáshoz újra meg újra vissza lehet térni. Ahogy a Kult rovat karácsonyi könyvajánlójából kiderül, a könyvek mágikus helyekre visznek, a gyógyulás útján indítanak el, erőtartalékokat mozgósítanak, amelyekből újra lehet építkezni. 2020-ban erre nagy szükségünk van.
