Keserves szenvedés után éhen halt szülők összevert gyerekei és országukat tönkretevő, hazug, gyilkos, velejükik romlott politikusok népesítik be a Harry Potter-könyvek írója, J. K. Rowling új gyerekkönyvének világát. Az Ickabog nem széplelkeknek való, de csupa jót akar.
Arra a kérdésre, mi jó történt velem a karantén alatt, elsőként ez ugrik be: tavasszal kiolvastam a Háború és békét.
Esterházy Péter könyvtára az Evangélikus Országos Gyűjteménybe, írói hagyatéka pedig a berlini Művészeti Akadémiához került. De volt-e más opció?
Ez az év, és ez a karácsony is sok mindentől megfoszt minket, de az olvasáshoz újra meg újra vissza lehet térni. Ahogy a Kult rovat karácsonyi könyvajánlójából kiderül, a könyvek mágikus helyekre visznek, a gyógyulás útján indítanak el, erőtartalékokat mozgósítanak, amelyekből újra lehet építkezni. 2020-ban erre nagy szükségünk van.
Nemrég jelent meg Berg Judit Rumini-sorozatának tizedik kötete, de a kalandos életű mesehős – miután új illusztrációkat kapott – már a világhír felé kacsintgat, és film is készülne, ha a Filmalappal nem rekedtek volna meg a tárgyalások. Magyarország talán legnépszerűbb meseírójával ezúttal olyan, egyáltalán nem mesés témákról is beszélgettünk, mint a könyvdarálás, hogy ki lehet-e lépni egy stabil, de boldogságot nem adó házasságból, vagy hogy miért is próbálják a liberális értelmiség magyarságát megkérdőjelezni a jelenlegi kurzus támogatói.
A Szépírók Társaságának idén alakult női érdekvédelmi csoportja „drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén”.
Egy házibulival kezdődött, és ha minden így megy tovább, sok-sok kis és nagy összeomlás közepette azzal is ér véget. Hatvan éve jelent meg a posztmodern irodalom energiaforrása és felhajtóereje, az Entrópia.
Az egyetemek nemigen osztogatnak írás- vagy költészetdiplomákat: a kreatív írást vagy önszorgalomból, vagy külön kurzusokon lehet gyakorolni.
Emigrálása után 31 évvel, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor „illetlenül” hosszú, ám annál figyelemreméltóbb sírbeszéddel tért vissza, s köszönt be ismét a magyar nyilvánosságba a múlt héten, 97. évében Párizsban elhunyt Méray Tibor.
Erdélyi világcsavargó, bátor ellenálló, önkényeskedő kultúrállamtitkár. Neki tényleg írói munkásságának része volt a közéleti megnyilvánulás. Bár a műfajt tévesen választotta meg, ő maga végig ugyanaz maradt egy rossz szerepben.
Visszaszámlálás címmel mutatkoznak be a macedón irodalmat forradalmasító írók október 28-án a Magvető Caféban.
Hollandia és Magyarország sem földrajzilag, sem nyelvileg nincs közel egymáshoz, ehhez képest igazán meglepő, hogy akármelyik magyar művet szánják is külföldi piacra a magyar könyvkiadók, a hollandok az elsők között csapnak le rá. Nem véletlenül: a magyar íróknak egyfajta kultusza alakult ki Hollandiában. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye például már 39 újrakiadást élt meg. De a könyves vonzalom kölcsönös, van ugyanis olyan magyar kiadó, amelyik presztízskérdést csinál abból, hogy a holland gyerekirodalom része legyen a repertoárjának.
Civilizációnk alapja a mese, a képzelőerő – írja szerzőnk. Fontos olyan szövegekkel megismertetni a gyerekeket, amelyek a szeretet erejét hirdetik és amelyek kérdésekre, gondolkodásra késztetik a kisebbeket is az egyértelmű didaktika felfogásán túl. Hogy aztán ne mások füttyentésére ugorjanak. Vélemény.
A Kossuth-díjas Oravecz Imre pályáját költőként kezdte, de életművének – melynek több fontos darabját is az elmúlt években adta ki újra a Magvető – koronája minden bizonnyal A rög gyermekei című regénytrilógiája (Ondrok gödre, A kaliforniai fürj, Ókontri). Többször megjárta Amerikát, de mindig hazajött, most szülőfalujában Szajlán él. Ott kerestük fel, hogy aztán mindenféléről beszéljünk a száz évvel ezelőtti paraszti élettől Kosztolányin és Adyn át Antall Józsefig, a rendszerváltásig, a kultúrharcig és az SZFE-ig.
Louise Glück amerikai költőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Márai Sándor, Krasznahorkai László és Konrád György szövegeiben is otthonosan mozognak a holland olvasók, de a profi műfordítások mellett egy történelmi epizód is szerepet játszott abban, hogy a hollandok közül sokan beleszerettek a magyar irodalomba – az írókba pedig néha szó szerint is.
A Kádár-korban "ellenségesnek" bélyegzett Ilia Mihállyal közölt beszélgetést a szolnoki irodalmi folyóirat, az Eső.
Az idővel, a technikával, a popkultúramítosszal flörtölő képzőművész, Weiler Péter budapesti garázskiállításán egy bizarr, "porszívók és szabályok nélküli" szálloda szellemei jelennek meg.
Több szempontból is formabontó és határokat feszegető az ír szerző, Sebastian Barry idehaza idén megjelent izgalmas, színes-szélesvásznú és szíven ütő regénye, a Végtelen napok.
Fehéroroszország egyik legnépszerűbb fiatal írója, Szasa Filipenko hetek óta aktívan tüntet a szabadságért Minszkben. A műveiben általában a posztszovjet világot elemző író eddig is hangos kritikusa volt Aljakszandr Lukasenka rendszerének. Beszéltünk vele arról, mennyire durva diktatúra valójában a belarusz elnöké, és milyen sors vár ott egy hozzá hasonló értelmiségire. Interjú.
