Papp Laci nemzeti ikon, de nem tudjuk róla általában, hogy a bürokrácia akadályozta meg a profi pályafutását. Semmelweis Ignácot egy elmegyógyintézetben verték agyon. Sok hősünkről maximum utcanevek emlékeznek, miközben azt sem tudjuk, kik ők. Új kötettel jelentkezett Nyáry Krisztián, aki szerint a magyarok a jó pillanataikban igenis képesek nyitottak és befogadóak lenni. Interjú.
A kamaszok ma mindenütt azt látják, hogy bármit meg lehet tenni, bármit meg lehet úszni – véli Totth Benedek. Sodró lendületű, mellbevágó thrillere az olvasók és a kritikusok szerint is az év egyik legjobb regénye. Nem véletlen, hogy a filmesek is felfigyeltek a drogok, a szex és a brutalitás örvényében egyre mélyebbre merülő fiatalok történetére. Interjú.
A magyarok igazságáról, lemaradottságáról, valamint a helyzeten javítani próbáló értelmiségiek évszázados tragikomikumáról szól Péterfy Gergely új regénye, a Kitömött barbár. Ki volt az a néger, akit kitömtek és kiállítottak a bécsi múzeumban a 18. században? Miért gondolta Kazinczy, hogy a nyelv megújításával új világ építhető? Milyen szavakért kapkod ma az emlékezet nélküli munkásosztály és az elektrosokkon átesett parasztság? Interjú.
A legrosszabb szexjelenet díjára jelölték Murakamit és a Man Booker-díjas Flanagant.
Végtelenül szórakoztató, amikor neves írók, már-már magukból kikelve kérdőjelezik meg kollégáik írói kvalitásait. "Minden szava hazugság", "egy őrült gyerek jajongása a kórházból", "mocskos állat" és hasonló kedvességek az irodalomtörténet nagyjaitól, ünnepelt és népszerű szerzőkről - most mind egybegyűjtve.
Kiss Judit Ágnes költő blogposztban állt ki az iskolai irodalomkönyvekben megjelent verseik miatt támadott Varró Dani és Lackfi János mellett. Előbbi Hat jó játék kisbabáknak, utóbbi Véletlen című alkotásával váltotta ki a szülők haragját.
Ez a világ arról szól, hogy mások bűneit próbálja ránk kényszeríteni, egyfolytában azt keressük, ki a hibás, nem azt, hogy mi a megoldás – véli a nemrég új regénnyel jelentkező Dragomán György, akinek előző, A fehér király című regényéből világsztárokkal készülhet film. Emlékezni kell vagy felejteni? Miért kell mindenkinek a saját pszichológusának lennie? Hogy lehet a hatalmat értelmesen gyakorolni? Interjú.
"Már elmebetegek is adhatnak ki verseket?" – ez még a kevésbé durva reakciók egyike, amiket Varró Dani kapott egy az ötödikes irodalomkönyvben megjelent verse miatt. A felbőszült szülők szó szerint értelmezték a verset, és névtelenül fenyegették különböző fórumokon a költőt. Varró Dani felesége viszont megelégelte a szidalmakat, és remekül megírt nyílt levélben válaszolt az 'irodalomértőknek".
Nem mindennapi, hogy egy város minden évben hivatalosan írót választ magának. Graz ezúttal ráadásul egy magyar írót kért fel a tisztségre, Garaczi Lászlót. Szerinte bár a Kádár-rendszerben sokkal többet olvastak az emberek, de az nem volt természetes, hogy azért teszik ezt, mert be vannak zárva egy országba, ahol csak a könyvtár van nyitva. Politikáról, irodalomról és a drogokról beszélgettünk az íróval.
Díszvendég lesz a magyar irodalom a göteborgi könyvvásáron jövő szeptemberben. Az erről szóló megállapodást az idei könyvvásáron írták alá.
Ősszel sem maradnak olvasnivaló nélkül a gyerekek. A hamarosan megjelenő kötetek közül válogattunk a legkisebbeknek, a már olvasni tudóknak és a kamaszodóknak.
A Magyartanárok Egyesülete szerint a hetedikes irodalomtankönyv inkriminált részlete az egyik szerző állításával ellentétben nem nyolc éve szerepel a könyben, hanem most, erre a tanévre készült és a szöveg súlya is most változott meg, amióta a kormányfő és a CÖF "Nyugat-ellenes szólamokat kezdett hangoztatni".
Büszke arra, hogy negyvenévesen megél az írói tevékenységéből, egyáltalán nem zavarja, ha felkérésre kell írnia, írt már reklámszöveget chipsnek és kesudiónak is. Visszataszítónak és nevetségesnek tartja azokat az írókat, akik véresen komolyan veszik magukat. Cserna-Szabó Andrással új novelláskötete, a Veszett paradicsom megjelenése apropóján beszélgettünk.
Bölcsész házaspárként megvalósíthatatlan luxusnak látták, hogy feleségével Magyarországon megéljenek, ő pedig még írjon és független is maradjon, ezért 2006-ban Norvégiába költöztek. Az északi országban betegápolóként dolgozik, és hajnalonta ír. Mint mondja, nem lehet megszokni, hogy ott a palotákban nem a király és a királynő, hanem az útkaparó és a tanítónéni él. Közben a Boldog észak című regénye itthon megkapta a legjobb könyvért járó Aegon-díjat. Interjú Kun Árpáddal.
Szélcsönd ellen szélcsöndharcot hirdet a kormány Egressy Zoltán új regényében. Az író szerint mindebben nincs semmi abszurd, reális forgatókönyv, hogy egy ilyen helyzetben is megtalálnák a felelősöket. És az nem a természet lenne, hiszen az nem ideális ellenség. Interjú.
Esterházy felolvasásával – a Petőfi Irodalmi Múzeumban – indul és Kollár-Klemencz László és Erdős Virág elő-lemezbemutató koncertjével zár az idei Irodalom Éjszakája, június 14-én. A Margó Irodalmi Fesztivál központi rendezvényén a Belváros különböző és különleges helyszínein huszonhárom kortárs író és költő műveivel ismerkedhetünk meg.
Legújabb regénye, a Megyek utánad főhőse éppúgy nem tud mit kezdeni a rászakadt nagy szabadsággal, mint a körülötte lévő társadalom a rendszerváltással. Csodavárás, múltfeldolgozás, felelősség-áthárítás, felnőttesdi. Grecsó Krisztiánnal beszélgettünk, aki szerint regénye happy enddel végződik, de errefelé az is csak kicsi lehet.
Kiáll a szabad tankönyvválasztás mellett, noha az ő irodalomtankönyveit nem lehetetleníti el a „Hoffmann-lista". Nem tartja ördögtől valónak, ha irodalomórán előkerülnek Tankcsapda-szövegek vagy az okostelefonok, gimnáziumi osztályaival napi kapcsolata van a Facebookon is. 33 éve tanít, most pályaelhagyáson gondolkodik, mert úgy véli, tévúton jár az oktatáspolitika. Interjú Pethőné Nagy Csillával.
