#irodalom


Egyvalaki még üvöltve fetreng – az első világháború a kortársak szemével

Szögesdróton felkoncolva, maró gázködben, puskagolyókkal szétszaggatva veszett oda a régi Európa az első világháború borzalmai közt. A traumatizáló eseményekre azonnal reagáltak a kor írói, költői is: a fronton szolgálók épp úgy, mint az otthon maradottak. Kis irodalmi körkép – ha olvasva emlékezne meg a Nagy Háború lezárásának százéves évfordulójáról.


"Hol van az antibrüsszelista fidesznyik teoretikus, aki megmondja, mi a művészet?"

Az öncenzúrához tudni kéne, milyen műveket vár el a hatalom, mihez kell igazodni – mondja Király Levente, aki a Corvina főszerkesztője és maga is költő. Szerinte egyelőre csak a rombolás látszik, építkezni lényegesen nehezebb is lenne. Király ugyanakkor figyelmezteti a kánont bütykölőket, hogy a mostaninál sokkal nagyobb erővel és kíméletlenséggel vitt kommunista kultúrpolitika is hatástalan maradt az olvasók ítéletével szemben. Az Ady Endre publicisztikáit kötetbe rendező szakemberrel a nagy költő síron túli támadásairól is beszéltünk.















Az ember, akinek 700 könyve jelent meg…, bocs, nem is, most már 701

Több mint negyven éve jelennek meg regényei a legkülönbözőbb műfajokban, állítása szerint csak magyar nyelven 12 millió kötete fogyott el, de sem az írók, sem a tudományos közösség nem tekinti tagjának. Őt már ez nem zavarja, csak ontja 74 évesen is az újabb köteteket. Úgy véli, a mennyiség nem feltétlenül megy a minőség rovására. A klíma-blöffről, a Gagarin-kamuról, az UFO-król is beszélgettünk Nemere Istvánnal, akinek egy könyvét Hollywood is lenyúlta. Interjú.


„Én nem adom olcsón a gyűlöletemet”

Papp Sándor Zsigmond előre elárulta, hogy a nemrégiben megjelent Gyűlölet lesz az eddigi „legönéletrajzibb” könyve. Arról is beszélt, hogy az otthon, a családban megtapasztalt romángyűlölet indította el egy másik irányba. Innen kezdtük a beszélgetést is.